Kövér László, az Országgyűlés elnöke a Kárpát-medencei Búza Összeöntés Ünnepén elmondott köszöntőjében azt mondta, hogy az ország és a nemzet emelkedését szolgáló politikát a magyar öntudatra, önbizalomra és önrendelkezésre kell építeni. Így nyerhető meg az elveszített 20. század után a 21. század, így maradhat meg Kárpát-medencei szülőföldjén a külhoni magyarság és így őrizhető meg Magyarország magyar országnak – fogalmazott.
A házelnök emlékeztett, három évfordulóra is emlékeznek a magyarok idén. Trianon után száz évvel egyre tisztábban látszanak nemcsak az okok, hanem az is, mit lehet tenni, „hogy úrrá legyünk sorsunkon”.
Kövér László kifejtette, 2010-ben új korszak kezdődött az agráriumban is, amelynek már látszanak az eredményei. A politikus Magyarországnak és a környező államoknak a szülőföld gazdaságmegtartó erejének növelését és egymással együttműködésre kész nemzeti kormányokat kívánt, amelyek „meg tudják védeni Kelet-Közép-Európa értékeit az Európai Unióban".
Nagy István agrárminiszter a búzát felajánló gazdák munkáját köszönte meg, amelyet idén időjárási szélsőségek és a koronavírus-járvány is nehezített. „Mégis itt vagyunk” – jelentette ki. Reményét fejezte ki, hogy minden megszegett kenyér után az embereknek eszébe jut az a sok munka és verejték, amit a gazdák végeznek és ejtenek. A tárcavezető szerint a magyaroknak nemcsak egymás mellett elpergő búzaszemeknek kell lenniük, hanem kenyérnek is, azaz az egyes emberből a közösség részéve kell válniuk.
Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár szerint az ünnepség is tanúsítja, hogy erős nemzet a magyar. Tíz éve nemcsak kormányváltás, hanem radikális irányváltás is történt, az identitásőrző programok mellett 2014–2015-ben elindultak a határon túli gazdaságfejlesztési programok is, a támogatások segítségével a külhoni magyarok előnybe kerülhetnek versenytársaikkal szemben – mondta.
Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetsége (MAGOSZ) elnöke, az országgyűlés fideszes alelnöke arról beszélt, hogy a program hozzájárult a nemzetegységesítéshez, „jelezve, hogy egy kenyéren vagyunk”. Hozzátette, a gazdák nemcsak gabonát ajánlanak fel, hanem tudásukat és tapasztalatukat is átadják határon túli társaiknak.
Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke felidézte, tíz éve még csak 10 tonna búza gyűlt össze, tavaly közel 5700 magyarországi és határon túli magyar gazda vett részt az adományozásban, mintegy 800 tonna búzát adva össze a hazai és határon túli gyerekeknek, időseknek és rászorulóknak.
Gergely István, a Magyarok Kenyere Alapítvány kuratóriumának székelyföldi tagja szerint a búzaösszeöntés szertartása 15 millió magyar összetartozását fejezi ki. Dankó Béla, a térség országgyűlési képviselője arról beszélt, hogy Szarvas a magyar agrárképzés és a gazdálkodás otthona; Babák Mihály, Szarvas polgármestere pedig felidézte, hogy az ünnepre a történelmi, Trianon előtti Magyarország mértani középpontjában kerül sor.
Pénteken, július 31-én, megszervezésre került a A Magyarok Kenyere – 15 millió búzaszem programsorozat fő rendezvénye,...
Közzétette: RMDSZ Arad Megye – 2020. július 31., péntek
Az összeöntött búzát – miután a felvidéki kovászt, a parajdi sót és a kárpátaljai, Fekete-Tisza forrástól hozott vizet is elhelyezték – ökumenikus szertartás keretében megáldották. Ezt követően a búzát Magyarország egyetlen működő, lóvontatású szárazmalmában látványőrlés keretében megőrölték.
A búzaadományok gyűjtése július elején kezdődött és augusztus 20-ig tart. Magyarországon 89, határon túl pedig további több tucat ponton gyűjtik a felajánlásokat, amelyet húsz anyaországi és számos külhoni malomban őrölnek majd meg.
Az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesülete is várja a felajánlásokat.
MTI
