A titkosszolgálati vezető már a novemberi elnökválasztási kampány idején jelezte, hogy felajánlja lemondását a megválasztott új államfőnek. Távozása mégis meglepetésnek számít, miután Iohannis elnöki beiktatása után úgy nyilatkozott, hogy a „SRI jól működik, és a SRI igazgatói posztja foglalt”.
A román média a lemondást azzal hozta összefüggésbe, hogy a SRI igazgatója a párizsi terrortámadások után nyilvános szócsatába keveredett az alkotmánybírósággal. Maior azt sugallta, hogy a taláros testület viseli a felelősséget, ha Romániában is „baj lesz”, miután alkotmányellenesnek minősítette a telefonos és számítógépes kommunikáció megfigyelését szabályozó jogszabályokat. Augustin Zegrean, az alkotmánybíróság elnöke a múlt héten arra panaszkodott, hogy különböző állami intézmények, köztük a SRI, nyomást gyakorolnak az alkotmánybírókra, és a taláros testület tagjai fenyegetve érzik magukat. Az SRI több ízben nyilvánosan sürgette a sajtó által csak Nagy testvér-törvényekként emlegetett, a kommunikáció megfigyelését lehetővé tevő törvények érvénybe lépését, amelyekre Romániának szerinte a terrorizmus elleni harc hatékonyabbá tétele érdekében van szüksége. A jogszabályok sorra elbukták a normakontrollt, mivel a taláros testület szerint nem nyújtottak elegendő garanciát a visszaélések megelőzésére, s így nem biztosították a magánélethez való alkotmányos jog érvényesülését. Ugyanakkor az SRI megítélése éppen a lehallgatások kapcsán javult: a közvélemény-kutatások szerint az utóbbi időben 50 százalék fölé emelkedett a korrupt politikusok tucatjait lebuktató intézmények, a korrupcióellenes ügyészség (DNA) és a hírszerző szolgálat bizalmi indexe. Romániában csak a SRI végezhet lehallgatásokat a DNA vagy más állami szervek megbízásából.
Maior 2006 óta vezette a legnagyobb román titkosszolgálatot. Korábban diplomataként és a Szociáldemokrata Párt szenátoraként tevékenykedett. A SRI élére Traian Băsescu államfő javaslatára nevezték ki: a jobboldali elnök mandátuma idején többször is méltatta Maior szakmai hozzáértését, és azt, hogy vezetése alatt a román hírszerzés a NATO-partnerek elismerését és bizalmát is élvezte. Romániában a titkosszolgálatok igazgatóit az államfő javaslatára a parlament nevezi ki.
MTI
