Lasconi nem engedné Ukrajnába a románokat, Georgescu alkotmányt módosítana
Elena Lasconi és Călin Georgescu között választhatunk vasárnap | Fotómontázs
December 8-án, vasárnap tartják az elnökválasztás második fordulóját. Ezúttal csak két jelölt neve szerepel a szavazócédulán, az első fordulóban győztes Călin Georgescu független jelölté és a második helyezettként „továbbjutott” Elena Lasconié, a Mentsétek meg Románia Szövetség (USR) jelöltjéé. Az alábbiakban szemlézünk legutóbbi megnyilatkozásaikból.
Călin Georgescu szerda este kijelentette, hogy államfőként megfontolná az alkotmánymódosító népszavazás kiírását. A független elnökjelölt a Realitatea Plus hírtelevíziónak nyilatkozva elmondta, hogy szerinte az alaptörvény módosításra szorul, különösen Románia uniós csatlakozása óta. „Vannak dolgok, amelyeket felül kellene vizsgálni, de a legfontosabb annak megértése, hogy az alkotmányt tiszteletben kell tartani” – jelentette ki.
Kérdésre válaszolva elmondta, hogy támogatja Románia teljes körű schengeni csatlakozását. Ám szerinte korábban nem a Nyugat vagy Ausztria akadályozta meg az ország belépését a belső határellenőrzés nélküli térségbe, hanem éppenséggel a román politikai osztály, amelyik „veszélyeztetve látta a vámokhoz kapcsoló üzleteit”.
Lasconi: államfőként egyetlen csepp román vért sem hagyok elhullani ukrán területen
A Mentsétek meg Románia Szövetség (USR) elnöke és államfőjelöltje, Elena Lasconi szerda este kijelentette, hogy államfőként „egyetlen csepp román vért sem hagy elhullani ukrán területen”. A jelölt a Digi24 hírtelevíziónak nyilatkozva félretájékoztatásnak, agresszív negatív kampánynak és „baromságnak” nevezte, hogy államfőként román fiatalokat küldene az ukrajnai frontra. Emlékeztetett arra, hogy Románia a NATO tagja, és az északatlanti szövetség egyetlen katonája sem harcol Ukrajnában.
Lasconi hangsúlyozta, hogy Romániának a NATO-ban kell maradnia, és a jelentős haderőfejlesztést végrehajtó Lengyelország példáját kell követnie. Kijelentette: az ország lakói nem lesznek biztonságban, ha Románia a semlegességet választaná. Elmondta, hogy államfőként megerősítené a hadsereget, a rendőrséget, a csendőrséget és a titkosszolgálatokat. „Meg kell erősítenünk ezeket az állami intézményeket, mert látni kell, hogy nem játék az a hibrid hadviselés, amelyet Oroszország a közösségi médián keresztül folytat” – mondta a politikus az Agerpres szerint.
A rovatból ajánljuk:
A 2024 és 2028 közötti ciklusra megválasztott új törvényhozásnak 465 tagja van, köztük 331 képviselő és 134 szenátor.
Kérdőre vonják a közösségi médiaplatformot
Csütörtökig enyhébb lesz az idő a sokéves átlagnál, de aztán zuhan a hőmérséklet.
A csatlakozás után legalább fél évig a határon lesznek még rutinellenőrzések.
A csatlakozás után legalább fél évig a magyar–román és a román–bolgár határon is lennének még rutinszerű ellenőrzések.
A felméréseket január 27. és február 7. között tartják, az írásbelikre júniusban kerül majd sor.
