„Az Európai Bizottság döntése az európai nemzeti és nyelvi kisebbségek partneri ajánlatát utasította el, hiszen minden európai állam közös érdeke az lenne, hogy a kulturális és nyelvi sokszínűség megteremtői, a nemzeti kisebbségek, méltányos és mindenki által elismert védelemnek és jogoknak örvendjenek. Véleményem szerint az EU politikai döntést hozott, hiszen a kisebbségi jogérvényesítést és a jogbiztonság megteremtését célzó kezdeményezés jogilag és szakmailag megfelelőképpen volt előkészítve. Kezdeményezésünk legnagyobb sikerének az európai kisebbségi szolidaritás megvalósítását, az európai kisebbségek példa nélküli összefogását tartom. Az EB válaszától függetlenül közös javaslataink érvényesek maradnak, amelyeket fenntartunk a jövőben is” – fogalmazott Kelemen Hunor szövetségi elnök azt követően, hogy az Európai Bizottság elutasította a Minority SafePack kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezés bejegyzését. Erről az Európai Bizottság szeptember 16. keltezésű levelében tájékoztatta a kezdeményező bizottság tagjait.
Az Európai Bizottság főtitkára, Catherine Day által jegyzett indoklás szerint a kezdeményezés nyilvánvalóan a Bizottság azon hatáskörén kívül esik, hogy a szerződések végrehajtásához uniós jogi aktusra irányuló javaslatot nyújtson be. Az indoklás megállapítja, hogy a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak tiszteletben tartása az Európai Unió egyik alapértéke, de sem az Európai Unió szerződése sem az EU működéséről szóló szerződés nem tartalmaz alapot olyan jogi aktusok elfogadására, amelyeknek célja, a kisebbségekhez tartozó személyek jogai.
Kelemen Hunor közölte, az RMDSZ javasolja a döntés megfellebbezését az Európai Bíróságnál, miután konzultál a kezdeményezés partnereivel. A szövetségi elnök kifejtette: „Az indoklásban első olvasatra fel lehet fedezni annak ellentmondásait, hiszen elismeri, hogy a kezdeményezés 6 intézkedési területe között vannak olyanok, amelyek az európai szerződésekben szereplő kompetenciákon belül vannak, mégis az egész javaslatcsomagot arra való hivatkozással utasították el, hogy a kezdeményezés nyilvánvalóan a Bizottság hatáskörén kívül esik. Értelmezésünk szerint a részlegesség semmiképpen nem jelent egyértelműséget, ezért a jogi indoklás önmagának mond ellent. A következő napok feladata lesz az indoklás részletes jogi elemzése”.
Kelemen így folytatta: „Nem könnyű szembenézni ezzel az elutasítással, de mivel a kisebbségi jogok európai szintű szabályozásához – a jelek szerint – kifejezetten EU-s kompetenciára van szükség, akkor a továbbiakban ennek a kompetenciának a megteremtése a célunk. Ezt a lehetőséget az európai szerződéseknek a következő időszakra várható módosítása hozhatja el. Erre nekünk készen kell állnunk. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség nem egyetlen frontot harcol a nemzeti kisebbségek uniós jogainak kiterjesztéséért. A Kisebbségi Intergroup a következő időszakban ismét beterjeszt egy kezdeményezést az Európai Parlament elé, amelyben a nemzeti kisebbségek védelmét, jogköreinek kiszélesítését kéri.” Emlékeztetett arra, hogy a romániai magyar nemzeti közösség már a kilencvenes években az európai utat választotta, ezért reméli, hogy az Európai Unióban eljön az az idő, amikor le lehet bontani a kisebbségi kérdés európai rendezését övező elutasítás falát. „Az európai nemzeti közösségek stabilitási tényezők, hozzájárulnak Európa gazdagságához, a történelmi régiók megerősítéséhez. Az Európai Uniónak és a kisebbségi kérdés kezelését elutasító nemzetállamoknak is fel kellene ismerniük, hogy a kisebbségi jogok nem vesznek el a többség jogaiból, hanem az európai etnikai és nyelvi sokszínűséget erősítik – hangsúlyozta Kelemen Hunor. – A romániai magyar nemzeti közösség a jövőbe tekint, célkitűzése marad a kisebbségi jogi szabályozás megteremtése. Elérése érdekében céltudatos, szervezett, hosszú távú cselekvési stratégiát dolgozott ki, amelyet csupán erős európai parlamenti jelenléttel valósíthatunk meg.”
RMDSZ Tájékoztató
