Június 4. a trianoni békeszerződés 94. évfordulója. A Párizs melletti versailles-i Trianon-palotában 1920-ban íratták alá a gróf Apponyi Albert vezette magyar küldöttséggel az első világháború szövetségesei a diktátumot, amelynek értelmében Magyarország elvesztette területének kétharmad részét. A szerződés szerint Magyarország lemondott Szlovákiáról Csehszlovákia, Horvátországról, Szlovéniáról és a Bánság egy részéről Jugoszlávia, a Bánság másik részéről, Erdélyről és a Partiumról Románia javára, valamint Burgenland Ausztria része lett. A trianoni békeszerződés kimondta, hogy az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlott, ennek következményeként Magyarország (Horvátország nélküli) területe 283 ezer négyzetkilométerről 93 ezerre, lakossága 18,2 millióról 7,6 millióra csökkent. Több mint 3,2 millió magyar, a magyarság harmada került az új határokon túlra, s ennek mintegy fele összefüggő tömbben, közvetlenül az új államhatárok mentén élt. A trianoni szerződés kimondta Magyarország függetlenségét, 35 ezres hadsereg fenntartására jogosította fel, és jóvátétel fizetésére kötelezte a többi vesztes országhoz hasonlóan. A magyar nemzetgyűlés 1920. november 15-én ratifikálta és 1921. július 26-án, a XXXIII. törvénycikkel hirdette ki a szerződést.
Az ország és a nemzet trianoni szétszakításának emlékére a magyar Országgyűlés 2010. május 31-én a nemzeti összetartozás napjává nyilvánította június 4-ét. Az erről szóló törvényben az Országgyűlés rögzítette, hogy kötelességének tekinti arra inteni a nemzet ma élő tagjait és a jövendő nemzedékeket, hogy a trianoni békediktátum okozta nemzeti tragédiára mindörökké emlékezve, a nemzeti összetartozás erősítésén munkálkodjanak. Az Országgyűlés 302 szavazattal 55 ellenében, 12 tartózkodás mellett nyilvánította a nemzeti összetartozás napjává június 4-ét. A törvényt Kövér László és Semjén Zsolt KDNP-elnök jegyezte, a fideszes, a kereszténydemokrata és a jobbikos képviselők szavazták meg, valamint Schiffer András, az LMP frakcióvezetője és a szocialista Juhász Ferenc is igennel voksolt. Más LMP-s képviselők és a szocialisták elutasították.
Szerdán a budapesti Magyarság Házában Semjén Zsolt kijelentette: „A magyar nemzet büszke lehet arra, hogy túlélte Trianont”. A nemzetpolitikáért felelős tárca nélküli miniszter ünnepi beszédében azt mondta, június 4-e a gyásznak, az emlékezésnek, a tanulságok levonásának és a büszkeségnek a napja. Gyász, mert 1541, a régi magyar történelmi Magyarország összeomlása óta nem érte akkora tragédia a nemzetet, mint Trianonnal. A kormányfő helyettese ahhoz az emberhez hasonlította az országot, mint akinek mindkét lábát és a mindkét kezét levágták. Semjén Zsolt szerint az egyes nemzetrészek és az ott élő egyes emberek és családok története is a gyászról tanúskodik, hiszen sok millió magyart gyilkoltak meg, üldöztek el szülőföldjéről, vittek munkatáborokba, vették el vagyonát, vagy nyomorítottak meg, csak azért mert magyarnak született.
Az emlékezés napja is egyúttal június 4-e, hiszen történelmünk egyik legnagyobb tragédiájára nem emlékezni nemzeti öngyilkosság lenne. Kiemelte: évtizedeken keresztül nem lehetett a Trianon szót kiejteni, és nem lehetett az elszakított nemzetrészekről, területekről beszélni. Ennek következményeként tudta be, hogy még a rendszerváltás után is lerománozták az erdélyi magyarságot és ukránozták a kárpátaljai magyarokat. „Itt az ideje, hogy saját magunkban tudatosítsuk és világgá kiáltsuk azt az igazságtalanságot, ami akkor történt, ezt ugyanis rajtunk kívül senki nem teszi meg” – jelentette ki Semjén Zsolt, aki szerint itt az ideje, hogy egy olyan „magyar emlékhelyet építsünk”, amely emléket állít minden magyar szenvedésnek.
Tanulságként említette, hogy Trianon nem volt szükségszerű. Bekövetkeztének alapvetően többek között az volt az oka, hogy a nemzet nem volt egységes. A magyar hadsereg még képes lett volna az ország határait védeni, de Budapestről szétverték – mondta, majd Linder Béla akkor hadügyminiszter szavait idézte, miszerint „nem akarok több katonát látni.” Semjén Zsolt szerint az etnikai határok megvédhetők lettek volna, de az országot, a magyar önbecsülést a nemzet iránt érzéketlen csoportok belülről szétverték. A nemzetpolitikáért felelős tárca nélküli miniszter rögzítette: nem sok nemzet van, amelyik egy ilyen csapás után megmarad. Politikai és gazdasági csoda, amit gróf Bethlen István tett, ahogy néhány év alatt talpra állították az országot. A magyar nemzet büszke lehet arra, hogy túlélte Trianont – mondta. „Büszkék lehetünk azokra a hőseinkre, akik határokon túl sokszor a legnehezebb helyzetben kitartottak a magyarságuk mellett kockáztatva nemegyszer az életüket, egzisztenciájukat, szabadságukat, jövőjüket. Ez a büszkeség jogosít fel és kötelez arra, hogy azért is megmaradjunk” – jelentette ki Semjén Zsolt, aki szerint a nemzet teljességében csak akkor tud megmaradni, ha minden nemzetrésze megmarad.
Felidézte az országgyűlés döntését is négy évvel ezelőtt a honosításról, ami lehetővé tette a nemzet közjogi egyesítését. Ez az egyetlen lehetséges válasz Trianonra – mondta, hozzátéve: széttéphették az országhatárokat, üldözhettek és üldözhetnek minket, de a nemzet nyelvében, kultúrájában, történelmében mindig is egységes volt. Rámutatott: az új Országgyűlés már az egyetemes magyarságé, abban minden magyar politikai akarata megjelenik, éljen bárhol a világon. Semjén Zsolt végül kijelentette: az a küldetésük, hogy a történelem színe előtt „csak azért is megmaradjunk”.
MTI
