Klaus Iohannis elnök távozik | Fotó: presidency.ro
Az ellenzéki pártok beadványát korábban kétszer is visszautasította a szenátus és a képviselőház illetékes bizottsága, de hétfőn a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR), az SOS Románia és a Fiatal Emberek Pártja (POT) bejelentette, hogy összegyűjtötte a szükséges 178 aláírást.
A képviselőház és a szenátus kedden 10 órától együttes ülésen vitatja meg a Klaus Iohannis államfő tisztségéből való felfüggesztésére vonatkozó ellenzéki kezdeményezést – döntötte el hétfőn a parlament két házának összevont házbizottsága.
A döntést bejelentő Ilie Bolojan szenátusi házelnök elmondta, hogy az államfő tisztségéből való felfüggesztésére vonatkozó kérést várhatóan elküldik az alkotmánybíróságnak véleményezésre.
Klaus Iohannis hétfő kora délutáni élő televíziós beszédében értelmetlennek nevezte a leváltását célzó kezdeményezést, mert májusban így is, úgy is távozik posztjáról, hiszen akkor tartják a megismételt elnökválasztást, és – mint fogalmazott – soha nem sértette meg az alkotmányt.
Emellett károsnak is nevezte a kezdeményezést, különösen, ha azt megszavazza a parlament, hiszen népszavazást kell kiírni a hivatalából való felfüggesztésről, ez pedig „megosztja a társadalmat és krízisbe taszítaná az országot”.
Iohannis rövid beszédében felvázolta, hogy elképzelhető: a leváltására irányuló referendumot az elnökválasztás május 4-i első vagy 18-i második fordulójával egyszerre kellene megtartani, ami „közröhej tárgyává tenné az országot” külföldi partnerei előtt.
Úgy vélekedett, hogy a menesztéséről szóló referendumnak belföldön „kifejezetten negatív” hatása lesz, mivel megosztja majd a társadalmat. „Egyesek egyet fognak érteni a menesztésemmel, mások nem. A vita csak a negatívumokra fog összpontosítani. Az egész társadalom felbolydul. Nem a közelgő elnökválasztás uralja majd a közbeszédet. Nem lesz vita arról, hogy Románia milyen úton halad tovább. A jelöltek még csak nem is lesznek képesek bemutatni elképzeléseiket” – vélekedett.
Iohannis szerint a felfüggesztési eljárásnak elhúzódó és nagyon negatív külpolitikai hatásai lesznek. „Egyik partnerünk sem fogja megérteni, hogy Románia miért meneszti az elnökét, amikor már megkezdődött az új államfő megválasztásának folyamata. Senki sem fogja megérteni, mi értelme van egy ilyen kezdeményeznek, ha a hivatalban lévő elnök amúgy is távozni fog. Hogy érthetőbben fogalmazzak, közröhej tárgyává válunk'” – mondta.
Úgy fogalmazott, hogy ettől megkímélje az országot és polgárait, lemond államfői tisztségéről és február 12-én, szerdán távozik hivatalából.
Az eredetileg 2024-es elnökválasztást azért kell megismételni, mert az alkotmánybíróság tavaly december 6-án, két nappal a második forduló előtt érvénytelenítette az egész választási folyamatot, arra hivatkozva, hogy hírszerzési információk szerint külföldi állami beavatkozás manipulálta az első forduló eredményét, ráadásul az akkor első helyen végzett független jelölt, Călin Georgescu (aki szélsőjobboldali nézeteivel, nacionalizmusával, ortodox miszticizmussal és összeesküvés-elméleteivel szerzett népszerűséget) a választási törvények megkerülésével folytatott online kampányt.
Iohannis második ötéves államfői mandátuma eredetileg december 21-én lejárt, de az alkotmányra hivatkozva nem távozott posztjáról, mondván, addig marad tisztségében, amíg be nem iktatják az új elnököt. Az ellenzéki pártok ezért nem tekintik legitimnek az államfőt, és rendszeresen utcai tüntetésekre hívták szimpatizánsaikat.
Az alkotmány értelmében, az elnök távozása, lemondása, munkavégzésben történő más akadályoztatása esetén a szenátus elnöke – jelen esetben Ilie Bolojan – látja el ideiglenesen az államfői feladatokat.
