Elfogadta a kormány a helyhatósági és az EP-választások összevonásáról szóló rendeletet

A jogszabály szerint mindkét voksolást június 9-én bonyolítják le, de az újonnan megválasztandó képviselőtestületi tagok, polgármesterek és megyei tanácselnökök csak szeptember végén lépnek hivatalba, amikor lejár a 2020-ban megválasztott helyi elöljárók négyéves mandátuma. A június 9-i választásokon egyazon személy jelöltetheti magát EP-képviselőnek és valamilyen helyhatósági tisztségviselőnek is.

A jogszabály lehetővé teszi a már hivatalban lévő önkormányzati tisztségviselőknek, hogy idén más párt színeiben jelöltessék magukat, mint amelyiknek a jelöltjeként 2020-ban elnyerték a megbízatásukat, a rendelet ugyanis szeptember 27-ig felfüggeszti a közigazgatási törvénykönyv erre vonatkozó előírását.

Az ellenzéki pártok által élesen bírált „politikai migráció” (pártváltás) lehetővé tételéről Toni Greblă, a jogszabályt kidolgozó állandó választási hatóság (AEP) elnöke a kormányinfón elmondta: azt tartották szem előtt, hogy egyetlen jelölt megválaszthatóságának alkotmányos joga se sérüljön. Hozzátette: csak átmeneti rendelkezésről van szó, amit a választások összevonása tesz szükségessé, vagyis az, hogy az új önkormányzati tisztségviselőket több mint három hónappal mandátumuk megkezdése előtt meg fogják választani.

Toni Greblă, aki korábban alkotmánybíró is volt, úgy értékelte: sem a politikai migráció tiltása, sem szabadjára engedése nem sérti az alkotmányt. Jelen esetben szerinte az az ellenzéki kifogás is megalapozatlan, hogy a kormánytöbbség közvetlenül a választások előtt, „menet közben” változtat a játékszabályokon, ugyanis a módosítások csak szervezési kérdéseket érintenek, és nem magát a választójogot.

Az AEP elnöke elmondta: a pártlistás, arányos rendszerben megszervezett EP-választáson Románia egyetlen választókerületnek számít, így a romániai EP-jelöltlistákon a szavazati joggal rendelkező EU-állampolgárok bármelyik szavazókörben leadhatják voksukat. Viszont az önkormányzati választásokon mindenki csak az állandó lakcíme, vagy – legalább 60 napja bejegyzett – ideiglenes lakcíme szerinti körzetben adhatja le a voksát. Eddig ideiglenes lakcím szerinti körzetben csak olyanok voksolhattak, akik legalább fél éve laktak ott.

A választási időszak 90 nappal a voksolás előtt, március 12-én kezdődik, menetrendjéről, finanszírozásáról és más szervezési kérdésekről azonban nem (törvényerejű) sürgősségi rendelettel, hanem kormányhatározattal dönt a kormány.

A kormánykoalíciót alkotó Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Nemzeti Liberális Párt (PNL) február közepén döntött választási szövetség létrehozásáról, és a 2024-es év választási menetrendjének megváltoztatásáról. A kormánypártok az EP-választásokon közös listával indulnak, a helyhatósági választásokon azonban önállóan. A megállapodás értelmében az év végén esedékes elnökválasztást előre hozzák szeptemberre, a parlamenti választásokat pedig decemberben rendezik meg.

MTI