Döntése bejelentésekor az elnök nem indokolta meg választását, csak arra hivatkozott, hogy az országnak sürgősen teljes jogkörű kormányra van szüksége, amely kezelni tudja az energiaárak emelkedését, a koronavírus-járvány okozta válságot, és meg tudja hozni a nemzeti helyreállítási terv életbe léptetéséhez szükséges döntéseket.
Klaus Iohannis azt követően döntött a miniszterelnök-jelölt kinevezéséről, hogy hétfőn az elnöki hivatalban külön-külön konzultált a parlamenti pártok küldöttségeivel. Az alkotmány által megkövetelt kormányalakítási egyeztetések anélkül kezdődtek meg, hogy a pártok előzetesen bármilyen koalíciós megállapodásra jutottak volna.
A parlament múlt kedden buktatta meg a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Florin Cîțu liberális miniszterelnök vezette jobbközép koalíciós kormányát. A Cîțu-kabinetet a kormányból kilépett, a miniszterelnökkel nyílt konfliktusba került USR segítségével buktatta meg az ellenzék, a legnagyobb frakcióval rendelkező Szociáldemokrata Párt (PSD) és a nacionalista Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR).
Cioloș korábban úgy nyilatkozott: az USR a PNL-lel és az RMDSZ-szel tavaly létrehozott koalíciót akarja helyreállítani.
A PNL részéről elsőként reagáló Dan Vîlceanu főtitkár azonban úgy értelmezte az államfő döntését, hogy Iohannis a kormánybuktató, az USR–PSD–AUR alkotta „új többségnek” adott lehetőséget arra, hogy politikai elképzeléseit megvalósítsa, és kormányt adjon az országnak. A PNL elnökévé választott Florin Cîțu az államfővel folytatott egyeztetések után is megerősítette: a liberálisok nem fognak az USR-rel kormányozni, miután volt koalíciós partnerük az ellenzékkel szövetkezett, és megbuktatta közös kormányukat.
Az előrehozott választásokat sürgető szociáldemokraták is úgy értelmezték, hogy Iohannis „büntetésből” bízta az USR-re a kormányalakítást, hiszen szerintük borítékolható, hogy az nem tud többséget szerezni. Lucian Romașcanu, a szociáldemokraták szenátusi frakcióvezetője leszögezte: Cioloș nem számíthat a PSD támogatására.
Az RMDSZ részéről Csoma Botond képviselőházi frakcióvezető nem zárta ki, hogy az RMDSZ tárgyalóasztalhoz ül volt koalíciós partnerével, de úgy vélekedett: „elég nehéz lesz meggyőzni” az RMDSZ törvényhozóit, hogy bizalmat szavazzanak egy Dacian Cioloș vezette kormánynak, miután az USR az AUR-ral kötött alkalmi szövetséget bizalmatlansági indítványa beterjesztéséhez, majd megszavazott egy másik – a PSD által beterjesztett – kormánybuktató indítványt. Iohannist az RMDSZ-es politikus szerint is főleg az késztethette Cioloș jelölésére, hogy a parlamentben létezik már egy hatvanszázalékos többség, amely leváltotta a Cîțu-kabinetet.
Az államfő által megbízott miniszterelnök-jelöltnek az alkotmány szerint tíz napon belül kell a kormány névsorával és programjával a parlament elé járulnia bizalmi szavazásra.
A hétfői kormányalakítási egyeztetéseken egyébként nem az USR volt az egyedüli, amely konkrét javaslattal érkezett az elnöki hivatalba. Az RMDSZ küldöttsége azt javasolta az államfőnek, hogy a következő hat hónapra egy RMDSZ-es miniszterelnökre bízza az ország vezetését. Romániának sürgősen teljes jogkörű kormányra van szüksége, a következő fél évben olyan fontos döntéseket kell hozni a világjárvány, az energiaárak, a jövő évi költségvetés-tervezet, vagy a nemzeti helyreállítási terv gyakorlatba ültetése terén, amelyeket ügyvivő kormány nem hozhat – magyarázta Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
A Cîțu-kabinetben miniszterelnök-helyettesi tisztséget betöltő politikus hozzátette: javaslatát egyelőre csak az államfőnek és a PNL elnökének vázolta, és még nem egyeztetett más pártokkal egy RMDSZ-es miniszterelnök által vezetett kormány összetételéről, illetve parlamenti támogatásáról. Hozzátette: ez ideiglenes megoldás lehet a jelenlegi politikai válságra, és időt adhat a román pártoknak arra, hogy megtalálják az együttműködés módozatait és új kormányt alakítsanak. Amennyiben a javaslat kedvező visszhangra talál, az RMDSZ Kelemen Hunor számára kérne kormányalakítási megbízást.
Az AUR – a PSD-hez hasonlóan – előrehozott választásokat, addig pedig szakértői kormányt javasolt, és kilátásba helyezte, hogy az államfő felfüggesztését kezdeményezi a parlamentben, ha azt tapasztalják, hogy Iohannis további egyeztetésekkel próbálja meghosszabbítani Florin Cîțu (ügyvivő miniszterelnöki) regnálását.
Dacian Cioloș hétfő este megtiszteltetésnek nevezte miniszterelnök-jelölti megbízatását, és felelős hozzáállást kért valamennyi politikai erőtől a kormányalakítási tárgyalásokon, hogy mielőbb kivezethessék az országot a válságból. Dacian Cioloș 2015 novembere és 2017 januárja között szakértői kormány élén már volt miniszterelnök.
MTI
