Bemutatta a székelyföldi autonómia-statútumát az RMDSZ [AUDIÓ]

Fotó: rmdsz.ro Fotó: rmdsz.ro

„A romániai magyarság autonómia-törekvései egyidősek a modern Románia megszületésével, az 1918-ban megfogalmazott gyulafehérvári kiáltvánnyal. Az RMDSZ autonómia-törekvései pedig egyidősek az 1989 utáni demokratikus berendezkedés kialakításával” – ezekkel a szavakkal indította csütörtökön Kelemen Hunor szövetségi elnök azt a sajtótájékoztatót, amelyen az RMDSZ székelyföldi autonómia-statútumát ismertette. Az RMDSZ elnöke kiemelte: „az elmúlt 25 évben a társadalomnak, beleértve az erdélyi magyarságot is volt néhány nagy célja: az egyik cél az volt, hogy a román jogállam intézményrendszerét létrehozza, a piacgazdaságot megteremtse, csatlakozzon az Észak- Atlanti Szövetséghez és az Európai Unióhoz. Ezek teljesültek. Azt nem mondhatjuk, hogy minden tökéletesen működik, mert ilyen társadalom nincs, de ezek a nagy céljai az erdélyi magyarságnak megvalósultak.” A szövetségi elnök kifejtette, hogy ebben az időszakban sok olyan kérdésre választ talált az erdélyi magyar közösség párbeszédet folytatva a román társadalommal, amelyek a nyelvi jogokhoz kapcsolódnak mindenekelőtt. „Ezek fontos eredmények 25 év alatt. Elkészült közben a kulturális autonómia tervezete, úgy, ahogyan azt az RMDSZ 1993-as programjában is előrevetítette, és amelyet a Parlament még mindig nem szavazott meg. A tavalyi Kongresszus után pedig azt a feladatot kaptuk, hogy kidolgozzuk Székelyföld számára is azt a regionális autonómia-modellt, amely egy nagyon erős jövőképet jelent. Ebben a 25 évben a romániai magyarság és az RMDSZ egy stabilitási tényező volt Romániában, a legnehezebb időszakban is. A következő időszakban is nagyon fontos az, hogy ez a legitim, alkotmányos, a jogállam értékeit betartva megszületett autonómia-tervezet olyan formában kerüljön társadalmi vitára, hogy az erdélyi magyarságnak és az RMDSZ-nek ezt a stabilitási tényező szerepét ne lehessen megkérdőjelezni. Mert nagyon sokan megpróbálják ezt megtenni, az elmúlt napokban ez látszott. Mindenféle összeesküvés- elméletektől elhatároljuk magunkat és arra kérjük mindazokat, akik vitázni kívánnak, hogy ne keressenek ilyen utakat, mert ezekre nincs szükség” – hangsúlyozta Kelemen Hunor. Az RMDSZ szakemberei által kidolgozott autonómia-statútumról elmondta, a preambulumában visszautal az 1918-as gyulafehérvári kiáltványra, és mindazokra a nemzetközi szerződésekre, amelyeket Románia az elmúlt 25 évben elfogadott, beleértve az 1945-ös Kisebbségi Statútumot is, amelyet még mindig nem helyeztek hatályon kívül. Ugyanakkor kimondja azt, amit az RMDSZ mindig is mondott, hogy nem a román állam érdekeit, területi integritását sértve kíván regionális autonómiát, hanem a román állam alkotmányos keretei közé beilleszthető autonómia-modellt kíván közvitára bocsájtani. A tervezet leírja azokat a lépéseket, ahogyan létrejön a székelyföldi régió, pontosítja mindazokat a hatásköröket, amelyeket átvesz a régió a központi kormányzástól. A tervezet egyértelműen kimondja, hogy az egységes, oszthatatlan román államon belül jön létre a székelyföldi autonóm régió Kovászna, Hargita és Maros megyei településekből, ahol etnikai hovatartozás és anyanyelvi megkülönböztetés nélkül minden állampolgár egyenlő, és a közösségek etnikai és kulturális sajátosságainak megőrzése garantált. A tervezet teljes kétnyelvűség bevezetését írja le. Az állampolgár maga dönti el, hogy milyen nyelven óhajt valamely hatósághoz fordulni. Ennek érdekében megyénként és helységenként az illető nemzeti közösségek arányában töltik be a közhivatalnoki tisztséget úgy, hogy a hivatalnoknak mindkét nyelvet ismernie kell. Az iskolákban mindkét nyelvet oktatni kell. A statútum a román közösség számára teljes körű kulturális autonómiát szavatol, Ez a garanciája annak, hogy az itt élő románok nyelvi és kulturális jogai ne csorbuljanak. Ugyanakkor leírja a pénzügyi decentralizációnak a költségvetési vonzatait, megteremtve ezzel a pénzügyi alapját a szükséges intézményrendszernek. A tervezet Marosvásárhelyt jelöli meg központként, a regionális tanács székhelye Székelyudvarhely lenne, Csíkszeredában működne a pénzügyi részhez tartozó intézményrendszer, Sepsiszentgyörgyön pedig a végrehajtó rendszer többi eleme. „Azért próbáltuk ezt négy pillére helyezni, hogy minden régiónak meglegyen a maga súlya az intézményes működési modellben” – magyarázta az RMDSZ elnöke. „Ezt bocsájtjuk ma közvitára, és tudom, hogy ebben az időszakban ez nem lesz egyszerű. Folyamatosan keresünk - és már találtunk román partnereket -, akik konferenciák szervezésével, moderálásával, a közvita megszervezésében és lebonyolításában mellettünk lesznek. Azt gondolom, az a dolgunk, hogy ezeket a vitákat elsősorban a román társadalommal folytassuk le, hogy a román társadalom számára soroljunk fel olyan érveket, amelyek meggyőzhetik a román emberek egy részét, hogy az, amit mi javasolunk, az nem ellenük szól, nem az ország ellen szól, hanem egy erős Románia mellett, amely a térségben meghatározó szereplő, amelyet tisztelnek. És akkor lesz erős Románia, ha a többség-kisebbség kérdését rendezte” – hangsúlyozta az RMDSZ elnöke. Hozzátette: „az európai uniós államokban mindenhol, ahol stabilitás és jólét van, és ahol nemzeti kisebbségek élnek, a többség-kisebbség viszonyát már rendezték: Finnországtól–Dél-Tirolig. Ott, ahol nem rendezték, ott folyamatosan konfliktusok vannak, ezek a feszültségek pedig mindig visszavetik a gazdasági fejlődést, a jólétet, a stabilitást. Mi azt szeretnénk, hogy egy olyan közvitát bonyolítsunk le, amelynek a végén a társadalomnak egy jelentős részét meggyőzzük arról, hogy ez a tervezet erősíti, és nem gyengíti az országot. Ez a tervezet azért van – a kulturális autonómia-tervezettel együtt -, hogy a romániai magyarok, az erdélyi magyarok, a székelyföldi magyar emberek nemzeti identitásának a biztonságához a teljes intézményes keretet megteremtse” – összegezte Kelemen Hunor szövetségi elnök. A tervezet elérhető az RMDSZ honlapján román és magyar nyelven. Az RMDSZ várja a statútumhoz fűződő véleményeket a honlapon, az autonomia@rmdsz.ro e-mail címen, vagy a következő postai címen: Majális utca 60 szám, Kolozsvár.

RMDSZ Tájékoztató

Kelemen Hunor nyilatkozata az autonómia-statútumról meghallgatható itt. [ca_audio url_mp3="http://aradihirek.ro/wp-content/uploads/media/Kelemen_Hunor_autonomia_s…" url_ogg="" skin="regular" align="none"]

A rovatból ajánljuk:

Nagy Vasile képviselő: S.O.S Románia Párt minden állampolgár számára előnyös intézkedéscsomagot javasol
Comandat de PARTIDUL S.O.S. ROMÂNIA – Organizația Județeană Arad. Realizat de Best Media Western Press SRL. Cod mandatar financiar: 11240027
Politikai „földcsuszamlást” indított el az elnökválasztás első fordulójának eredménye
Călin Georgescu független és Elena Lasconi USR-s jelölt jutott a második fordulóba, Marcel Ciolacu és Nicolae Ciucă lemondott pártelnöki tisztségéről.
Ingázni fog a hőmérő higanyszála a következő két hétben
Változó lesz az időjárás a következő két hétben is, a nappali hőmérsékletek csúcsértéke 3-4 és 10-11 Celsius-fok között ingadozik majd.
AUR-tiszteletbeli elnöki tisztség és háborús bűnösök népszerűsítése fűződik Călin Georgescu nevéhez
Az ügyészség büntetőeljárást indított ellene, mert azt mondta, hogy a Vasgárda vezérei hősöknek és mártíroknak tekinthetők.
Fordult a kocka: Călin Georgescu nyerte az elnökválasztás első fordulóját, Lasconi megelőzte Ciolacut [FRISSÍTVE]
Az Állandó Választási Hatóság valós időben közzétett adatai szerint a szavazatszámlálási jegyzőkönyvek 99,97 százalékos feldolgozottságánál majdnem 23 százalékkal vezet a független jelölt.
Exit poll: Ciolacu és Lasconi jutott az elnökválasztás második fordulójába
Az urnáktól távozó szavazópolgárok körében végzett közvéleménykutatás eredményei szerint a PSD és az USR jelöltje végzett az első két helyen.