A sajtóba kiszivárgott neveket Kelemen Hunor RMDSZ-elnök erősítette meg a hétfőn délután tartott sajtótájékoztatóján. Elmondta: az RMDSZ kisparlamentjének tekintett Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) hétfő délutáni online ülésén megszavazta a kormányban való részvételt. A miniszterelnök-helyettes és a miniszterjelöltek neveit a hétfő este ülésező Szövetségi Állandó Tanácsnak is el kell fogadnia.
Az előterjesztés értelmében Kelemen Hunor RMDSZ-elnököt miniszterelnök-helyettesi tisztségre, Cseke Attilát fejlesztési miniszternek, Tánczos Barnát környezetvédelmi miniszternek, Novák Károly Eduárdot pedig ifjúsági miniszternek jelöli az RMDSZ.
Kelemen Hunor elmondta: rövid megszakításokkal tíz napja folynak a koalíciós tárgyalások, de a sajtótájékoztató pillanatában is folyt a szöveg véglegesítése. Az RMDSZ elnöke szerint a kormányprogramban külön fejezetet szenteltek a kisebbségeknek, amelyben az identitásmegőrzés intézményes garanciái szerepelnek. A program kitér egy, a kisebbségek jogállásáról szóló törvény elfogadására is, hiszen ezt az alkotmány írja elő. Valószínűnek tartotta, hogy azt a törvényt porolják le, és alakítják át, amelyet még 2007-ben a Tăriceanu-kormány terjesztett be a parlamentben.
RMDSZ: Megszavazta hétfőn este a Szövetségi Állandó Tanács Kelemen Hunort miniszterelnök-helyettes-jelöltnek,...
Közzétette: Antal Árpád – 2020. december 21., hétfő
Kelmen Hunor tájékoztatása szerint a kormányprogram kitér arra is, hogy a közigazgatási törvénykönyv módosításával csökkentik azt a küszöböt, amely fölött a helyi közigazgatásban nyelvhasználati jogok illetik meg a kisebbségeket. Megjegyezte azonban: a kormányprogramban nem szerepel, hogy a jelenlegi 20 százalékos arányt pontosan meddig csökkentik. Arra is kitért, hogy az RMDSZ javaslatai a program gazdasági, munkaügyi és fejlesztési fejezetébe is bekerültek. Nem került viszont be a kormányprogramba az USR által szorgalmazott kétfordulós polgármester-választás, mert az RMDSZ ezzel nem ért egyet. Hozzátette: abban egyeztek meg a koalíciós partnerekkel, hogy a kormányprogram csak olyan kitételeket tartalmazhat, amelyekben egyetértés van a koalícióra lépő három politikai alakulat között.
Az RMDSZ-nek juttatott tárcák közül a Fejlesztési, Közművesítési és Közigazgatási Minisztériumot és a Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztériumot is kiemelt fontosságúnak minősítette. Előbbiről elmondta: a tárca nemcsak kifizető hivatalként fog működni, hanem az egész ország fejlesztési stratégiáját és az ország régiói közötti fejlesztési egyenlőtlenségek kiegyensúlyozásának tervét is ez dolgozza ki. Utóbbit azért tartotta fontosnak, mert az EU forrásainak a felhasználásánál a fenntartható fejlődés és a környezetvédelem fokozott figyelmet kap. Kelemen Hunor elmondta: a miniszterelnök-helyettesi és miniszteri tisztségeken túl az RMDSZ-nek 12 államtitkári és egy helyettes államtitkári tisztség is jut.
Az MTI-nek az úzvölgyi katonatemetőre vonatkozó kérdésére a politikus azt a meggyőződését hangoztatta, hogy erről a két ország védelmi minisztériumának kell megállapodnia. Azt is megemlítette: hogy a megállapodáshoz az RMDSZ politikai hátszelet biztosít.
A magyar kormány által finanszírozott, de jelenleg kormányközi megállapodásra váró erdélyi gazdaságfejlesztési programra vonatkozó kérdésre Kelemen Hunor elmondta: a kormányprogramban szerepel a román–magyar kétoldalú kapcsolatok megerősítése, és ebben a keretben ez a program is helyet fog kapni. „Azon az állásponton vagyunk, hogy a Partiumban is folytassuk azt, amit Székelyföldön elkezdtünk" – fogalmazott a politikus.
Koalíciós megállapodást kötöttek a jobbközép pártok
A 2020–2024 közötti közös kormányzásról kötött megállapodást hétfőn az eddig kisebbségben kormányzó Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Mentsétek meg Romániát Szövetségből (USR) és a Szabadság Egység és Szolidaritás Pártjából (PLUS) összeolvadt USR–PLUS és az RMDSZ. A parlamenti voksok 56 százalékára számító jobbközép koalíció Florin Cîțu (PNL) jelenlegi pénzügyminiszter számára kér kormányalakítási megbízást az államfőtől. Rajta kívül Ludovic Orban PNL-elnök, Dan Barna és Dacian Cioloș, az USR–PLUS társelnökei és Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke írta alá a megállapodást hétfőn a parlamentben.
A megállapodás aláírását követően Ludovic Orban elmondta: a koalíció egy hozzáértő, felelős, az ország modernizálására, a közszolgáltatásokat korszerűsítő kormányzásra vállalkozik. Dan Barna elmondta: a mintegy 300 oldalas kormányprogram is nagyjából elkészült, már csak finomításokra szorul, és azokat a közös vállalásokat tartalmazza, amelyben valamennyi koalíciós partner egyetért.
Kelemen Hunor: A PNL-vel és az USR PLUS-szal ma aláírtuk azt a politikai megállapodást, amely a közös...
Közzétette: RMDSZ – 2020. december 21., hétfő
Kelemen Hunor azt hangsúlyozta: nyolc év politikai válság után véget kell vetni a demagógiának, elérkezett a stabil, kiszámítható kormányzás, a közép és hosszú távú tervezés ideje, amely képes megteremteni minden ember és közösség számára a biztonságot.
A koalíciós megállapodás aláírásán a miniszterelnöki tisztség várományosa, Florin Cîțu is jelen volt. Kifejezte reményét, hogy a koalíciós pártok összehangolt munkájával lehetővé válik, hogy az új kormány karácsonyig megkapja a parlament bizalmát, és meghozhassa a 2021-es évet érintő legsürgősebb pénzügyi, gazdasági intézkedéseket.
A kormányban a két kisebbik pártnak egy-egy tárca nélküli miniszterelnök-helyettese lesz, a PNL 9, az USR–PLUS 6, az RMDSZ pedig 3 minisztert jelöl. A koalíciós megállapodás után nem sokkal az elnöki hivatal közölte: Klaus Iohannis államfő kedden újabb kormányalakítási konzultációra várja a parlamenti pártokat.
A PSD bojkott-fenyegetése közepette tartott alakuló ülését a parlament
A december 6-i választásokat megnyerő, de koalíciós partnerek híján ellenzékbe kényszerülő Szociáldemokrata Párt (PSD) bojkott-fenyegetése közepette kezdődött meg hétfőn a parlament mindkét házának alakuló ülése.
A képviselőházban és a szenátusban is a korelnökök vezetésével a mandátumigazoló bizottság megválasztásával kezdődött az ülés, de az új parlament hivatalos megalakulásához mindkét házban arra vol szükség, hogy a megválasztott törvényhozók legalább kétharmada – a mandátumigazolást követően – letegye a hivatali esküt.
Megalakult az új Parlament, letettem az esküt. Megtiszteltetés a közösségemet képviselni a következő négy évben. ...
Közzétette: Faragó Péter – 2020. december 21., hétfő
A bukaresti média szerint a PSD azzal elégedetlen, ahogyan a kormányzásra készülő, a parlamentben 56 százalékos többségre számító, a – PNL, az USR–PLUS és az RMDSZ részvételével megalakítandó – jobbközép koalíció el akarja osztani a házbizottsági tisztségeket és a szakbizottságok vezetését.
Mivel az újonnan választott parlamentben minden harmadik törvényhozó szociáldemokrata, nélkülük gyakorlatilag nem lehetett volna megalakítani a parlamentet. A PSD ezt kihasználva próbálta rákényszeríteni a jobbközép koalíciót, hogy több fontos – a törvénytervezetek kidolgozásában és miniszterjelöltek véleményezésében illetékes – szakbizottság vezetését átengedje.
MTI
