A jogszabály a polgármesterek, alpolgármesterek, települési és megyei önkormányzati képviselők, illetve a megyei tanácselnökök és alelnökök megbízatását módosítaná, így az idén megszervezendő önkormányzati voksoláson a tisztségviselőket már nem négy, hanem öt évre választanák. A törvénymódosítás a jelenlegi önkormányzati mandátumokat nem hosszabbítaná meg.
Az RMDSZ közleménye Cseke Attila szenátusi frakcióvezetőt idézte, aki a kezdeményezést azzal indokolta, hogy öt év alatt nagyobb, a települések fejlesztését szolgáló beruházásokat lehet lebonyolítani. „Fejlesztési miniszterként tapasztaltam, mennyi időre van szüksége egy polgármesternek, egy helyi vezetőnek ahhoz, hogy egy nagyobb levegővételű beruházást megtervezzen az önkormányzat, megszerezze rá a szükséges finanszírozást, és kivitelezze. Ezzel a jogszabálytervezettel megteremtjük a szükséges jogi keretet ahhoz, hogy az önkormányzati vezetők bátrabban tervezzenek közép- és hosszú távra, ezzel segítve a települések fejlődését. Nagyobb politikai stabilitásra van szükség Romániában, illetve meg kell teremteni azt a keretet, amely nem csak a rövidlátást és a rövid távú tervezést ösztönözi” – mutatott rá az RMDSZ politikusa.
Cseke Attila hozzátette: több európai országban, köztük Ausztriában, Franciaországban vagy Németországban is ötéves vagy annál hosszabb (akár hét-nyolcéves) mandátuma van egy önkormányzati vezetőnek, és az európai uniós finanszírozási programokat is hétévesre tervezik. Ehhez a hosszabb ciklikushoz igazítaná az RMDSZ a romániai önkormányzati vezetők mandátumát.
Romániában a legutóbbi, 2020-as választásokig a szintén négyévente megrendezett, őszi parlamenti voksolást megelőzően, többnyire júniusban tartották a helyhatósági választásokat. A koronavírus-járvány miatt meghirdetett rendkívüli állapot és az azt követő egészségügyi veszélyhelyzet közepette azonban a parlament szeptemberre halasztotta a választásokat, így a most tisztségben lévő polgármesterek mandátuma őszig tart.
A kormánykoalíció pártjai most azt fontolgatják, hogy összevonják az önkormányzati választásokat a júniusi európai parlamenti voksolással, ezzel azonban nem kerülne vissza minden a régi kerékvágásba, ugyanis az alkotmány nem teszi lehetővé a tisztségviselők mandátumának megrövidítését, tehát ha meg is tartják a voksolást júniusban, az új tisztségviselőknek szeptemberig kell majd várniuk, amíg hivatalba léphetnek, miközben a tisztségben lévők politikai legitimitását a választási eredmény már kétségessé teszi.
MTI