Augusztus 20., a magyar államalapítás ünnepe

Katonai tiszteletadás mellett, Áder János államfő, Orbán Viktor kormányfő és Kövér László házelnök jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen csütörtök reggel Budapesten, a Parlament előtti Kossuth Lajos téren, és átadták az Összetartozás emlékhelyét, amelynél Orbán Viktor miniszterelnök mondott beszédet.

A lobogót a Himnusz hangjaira a Magyar Honvédség díszegysége vonta fel. Az eseményen közreműködött a központi katonazenekar és a nemzeti lovas díszegység. A ceremónián Áder János, Orbán Viktor és Kövér László mellett Benkő Tibor honvédelmi miniszter, Korom Ferenc, a Magyar Honvédség parancsnoka, a kormány képviselői, továbbá állami és katonai szervezetek, a diplomáciai testület képviselői, valamint érdeklődők százai vettek részt. A lobogó felvonása után a honvédtisztjelöltek teszik le esküjüket, majd átadták az Összetartozás emlékhelyét.

A koronavírus-járvány miatt idén a hagyományos programok többségét – köztük a légiparádét, a tűzijátékot, a Szent Jobb-körmenetet – nem tartják meg, de országszerte több településen és a határokon túl is lesznek megemlékezések valamilyen formában az állami ünnepen.

 „Nehéz hónapok előtt állunk, de bármilyen megpróbáltatások várnak is ránk, gyarapítanunk, építenünk, szolgálnunk kell az örök Magyarországot" – hangoztatta Áder János magyar köztársasági elnök az Országház előtt tartott díszünnepségen és tisztavatáson. Áder János aláhúzta, ez az ünnep más, mint a korábban megszokott augusztus 20-ák, mert „tele vagyunk aggodalommal, bizonytalansággal". „Egy ilyen, a megszokott ékességeitől megfosztott ünnep ébreszthet rá minket, hogy a Szent István alkotta örök Magyarország hogyan épült és – a nehézségek ellenére – miként épül ma is."

Isten éltessen, Magyarország Szent István királyunk államalapító ünnepén!

Közzétette: Magyarország Főkonzulátusa Kolozsvár – 2020. augusztus 19., szerda

 

A tisztavatás résztvevőihez fordulva hangsúlyozta, a honvédeknek kivételes hivatásuk van. „Az elmúlt évszázadokban változhatott az egyenruha vagy a címer az egyenruhán, de az eskü az Önök nemes elődeit éppúgy kötötte, mint ahogy a mai naptól Önöket is" – mondta. Hallgatóságát arra buzdította, hogy védjék meg Magyarország értékeit, éltessék hagyományait, tartsák meg egészséges életerejét. „Munkánkhoz legyen iránytű ez a négy szócska: a haza minden előtt."

Orbán: Európa egyik fele sem kényszerítheti a másikra saját felfogását

Száz évvel a világháborús vereség és a trianoni diktátum után „a túlélés bajnokaiként állunk az európai történelem színpadán", nincs a világon egyetlen nemzet sem, amely kibírt volna ilyen száz évet – mondta Orbán Viktor miniszterelnök az Összetartozás emlékhelyének átadásán, csütörtökön Budapesten.

A Kossuth térnél létesített emlékhelynél a kormányfő hangsúlyozta: a trianoni diktátum 100. évfordulóján végzett számvetés arra vezetett, hogy kihirdessük „a trianoni száz év magyar magány" korszakának lezárását. Csehszlovákia, Jugoszlávia és a Szovjetunió szétesése után a magyar a Kárpát-medence legnépesebb és legnagyobb gazdasággal rendelkező országa, és ebből kötelességek fakadnak, amelyek elől nem bújhatunk el – közölte.

Az Összetartozás emlékhelye | Fotó: MTI

Kiemelte: nem térhetünk ki a száz év tanulságai elől. Ezért hirdették ki az új korszak nemzeti politikájának törvényeit, bejelentették a szuverenitásra, szabadságra és közös érdekre alapozott közép-európai összeszerveződésben való érdekeltséget és részvételi szándékot – mondta Orbán Viktor.

Európának úgy kell megtalálnia a jövőjét, hogy egyik fele sem kényszeríti a másikra saját élet. és világfelfogását, ez ma az európai egység alfája és ómegája – jelentette ki. A kormányfő szerint a Nyugat elvesztette vonzerejét „a mi szemünkben", Közép-Európa pedig nem tűnik kívánatos világnak az ő szemükben. A most átadott emlékhelyről Orbán Viktor azt mondta: ez felhívás, sőt sürgető kiáltás is azokhoz a közép-európai népekhez, amelyek életüket egy megújított keresztény világban képzelik el, hogy rá kell találniuk az együttműködés útjára, meg kell találniuk azt a formát, amely egyszerre garantálja nemzeti önállóságukat, a közép-európai népek szövetkezését és hozzájárul az európai egységhez is.

A rovatból ajánljuk:

Politikai „földcsuszamlást” indított el az elnökválasztás első fordulójának eredménye
Călin Georgescu független jelölt és Elena Lasconi USR-s jelölt jutott a második fordulóba, a kormánykoalíció két pártjának elnökei, Marcel Ciolacu és Nicolae Ciucă pedig benyújtották lemondásukat a pártelnöki tisztségről a választási kudarc nyomán.
Ingázni fog a hőmérő higanyszála a következő két hétben
A Bánságban és Körösök vidékén a hét végére hűl le az idő.
AUR-tiszteletbeli elnöki tisztség és háborús bűnösök népszerűsítése fűződik Călin Georgescu nevéhez
Az ügyészség büntetőeljárást indított ellene, mert azt mondta, hogy a Vasgárda vezérei hősöknek és mártíroknak tekinthetők.
Fordult a kocka: Călin Georgescu nyerte az elnökválasztás első fordulóját, Lasconi megelőzte Ciolacut [FRISSÍTVE]
Az Állandó Választási Hatóság valós időben közzétett adatai szerint a szavazatszámlálási jegyzőkönyvek 99,97 százalékos feldolgozottságánál majdnem 23 százalékkal vezet a független jelölt.
Exit poll: Ciolacu és Lasconi jutott az elnökválasztás második fordulójába
Az urnáktól távozó szavazópolgárok körében végzett közvéleménykutatás eredményei szerint a PSD és az USR jelöltje végzett az első két helyen.
Közel 19 ezer szavazóhelyiségben több mint 18 millió állampolgár voksolhat az elnökválasztás első fordulójában
Ha egyik jelölt sem nyeri el az érvényes voksok több mint felét, december 8-án második fordulót tartanak a két legtöbb szavazatot kapott jelölt részévtelével.