A román–magyar határ melletti négy romániai megye önkormányzata támogatja, hogy területükön megépüljön a Via Carpatia európai közlekedési folyosó, miután az illetékesek pénteken erről egy megállapodást írtak alá. Szatmár, Bihar, Arad és Temes megye önkormányzatai ennek a megállapodásnak az aláírásával csatlakoztak a kezdeményezéshez.
Pásztor Sándor, a Bihar megyei tanács elnöke elmondta, hogy a nyugat-romániai megyék csatlakozni akarnak az Európai Unió észak-dél irányú legkeletibb autópályájához annak ellenére, hogy a közlekedési folyosó által érintett többi országban sokkal előrehaladottabb szakaszban tart a megvalósítás, mint Romániában. Az önkormányzati vezető azért is tartja hasznosnak a kezdeményezést, mert a Via Carpatia nyomvonala egybeesik romániai autópályák tervével. A pénteki tanácskozást a Bihar megyei önkormányzat kezdeményezésére szervezték, amelyen lengyel, szlovák és magyar hivatalos személyek is részt vettek, írta az Agerpres hírügynökség.
Romániában még nincs pontosan megrajzolva az út nyomvonala, az illetékesek két lehetőséggel számolnak, vagy Szatmár megyén keresztül lép be Romániába, vagy a Bihar megyei Borstól halad majd Arad, Lugos, Karánsebes és Calafat irányába.
A gyorsforgalmi folyosó kiépítéséről szóló szándéknyilatkozatot hét és fél évvel ezelőtt Lengyelországban írták alá hét ország – a kezdeményező Lengyelország, Litvánia, Szlovákia, Magyarország, Románia, Bulgária és Görögország – képviselői. Emilian Pavel román európai parlamenti képviselő elmondta: a romániai szakasz finanszírozásával kapcsolatban fenntartások vannak, hiszen amennyiben Románia erre a projektre is pénzt költ, túllépi az államháztartási hiányt, ezért közvetlenül uniós finanszírozás lenne a legalkalmasabb, hogy a kiadás ne terhelje a román államháztartást. A 3300 kilométer hosszúra tervezett Via Carpatia a litván Klaipéda és Kaunason, a lengyel Bialystokon, Lublinon, Rzeszówon, a szlovákiai Kassán keresztül Debrecenig, továbbá Románián és Bulgárián keresztül halad Görögországig.
MTI