A nemzeti összetartozás évének nyilvánították 2020-at

A magyar Országgyűlés kedden a nemzeti összetartozás évének nyilvánította 2020-at, a trianoni békediktátum 100. évfordulóját. A képviselők 166 igen szavazat, öt nem ellenében és egy tartózkodás mellett fogadták el a parlament nemzeti összetartozás bizottságának javaslatát. Nemmel öt demokrata koalíciós (DK-s) képviselő szavazott, tartózkodott a Liberálisok politikusa, Bősz Anett független országgyűlési képviselő.

A határozat kifejti: a parlament az alaptörvényben rögzített felelősségviselés jegyében, a történelmi Magyarország területét szétdaraboló és a magyar nemzet harmadát idegen államok fennhatósága alá szorító, 1920. június 4-én aláírt békediktátum 100. évfordulójára emlékezve hozta döntését, „számot vetve e békediktátum által okozott politikai, gazdasági, jogi és lélektani problémák máig tartó megoldatlanságával, de egyben erőt merítve a külhoni magyarság megmaradásba vetett hitéből és értékelve a 2010-ben megkezdett határokon átívelő békés nemzetegyesítési politika eredményeit".

Az Országgyűlés kimondta, támogatja az anyaországban, a Kárpát-medencében és a nagyvilágban élő magyarság körében olyan rendezvények, megemlékezések szervezését, valamint oktatási anyagok és filmalkotások készítését, amelyek erősítik a magyarság országhatárok feletti összetartozásának tudatát, önazonossága kifejezését és védelmét.

A parlament szorgalmazza a Kárpát-medencei magyarság megmaradásáért folytatott küzdelmeinek, valamint a magyarság kulturális, szellemi, tudományos, gazdasági és sportsikereinek bemutatását szolgáló kiállítások, konferenciák szervezését és ismeretterjesztő anyagok létrehozását.

A törvényhozók határozatukban kijelentették, támogatják az állami szuverenitás elvét és a nemzeti közösségek önazonossága iránti jogos igényeket egyaránt tiszteletben tartó új közép-európai együttműködés megteremtését, amellyel a térség minden állama, nemzete és nemzeti közössége hasznára meghaladható a nemzeti kirekesztés, jogfosztás és korlátozás múltbéli öröksége.

A döntés indoklásában felidézik, a trianoni tragédiára történő emlékezés ezen formájára a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma kérte az Országgyűlést. „A trianoni trauma óta eltelt szűk évszázad alatt tragikusan megfogyatkozott a magyarság az anyaországon túl, de a nemzeti együvé tartozás érzése megmaradt" – fogalmazott a bizottság javaslatában. Aláhúzták ugyanakkor, hogy a határozattal nem pusztán a trianoni tragédiára kívánnak emlékezni, hanem a térség népei felé tett új együttműködési ajánlat révén a közép-európai jövőt is szolgálni kívánják.

A rovatból ajánljuk:

Nagy Vasile képviselő: S.O.S Románia Párt minden állampolgár számára előnyös intézkedéscsomagot javasol
Comandat de PARTIDUL S.O.S. ROMÂNIA – Organizația Județeană Arad. Realizat de Best Media Western Press SRL. Cod mandatar financiar: 11240027
Politikai „földcsuszamlást” indított el az elnökválasztás első fordulójának eredménye
Călin Georgescu független és Elena Lasconi USR-s jelölt jutott a második fordulóba, Marcel Ciolacu és Nicolae Ciucă lemondott pártelnöki tisztségéről.
Ingázni fog a hőmérő higanyszála a következő két hétben
Változó lesz az időjárás a következő két hétben is, a nappali hőmérsékletek csúcsértéke 3-4 és 10-11 Celsius-fok között ingadozik majd.
AUR-tiszteletbeli elnöki tisztség és háborús bűnösök népszerűsítése fűződik Călin Georgescu nevéhez
Az ügyészség büntetőeljárást indított ellene, mert azt mondta, hogy a Vasgárda vezérei hősöknek és mártíroknak tekinthetők.
Fordult a kocka: Călin Georgescu nyerte az elnökválasztás első fordulóját, Lasconi megelőzte Ciolacut [FRISSÍTVE]
Az Állandó Választási Hatóság valós időben közzétett adatai szerint a szavazatszámlálási jegyzőkönyvek 99,97 százalékos feldolgozottságánál majdnem 23 százalékkal vezet a független jelölt.
Exit poll: Ciolacu és Lasconi jutott az elnökválasztás második fordulójába
Az urnáktól távozó szavazópolgárok körében végzett közvéleménykutatás eredményei szerint a PSD és az USR jelöltje végzett az első két helyen.