Az előző napi párizsi terrortámadás után Bukarestben sürgős tanácskozásra ült össze az a – titkosszolgálatok képviselőit is magába foglaló – munkacsoport, amely új szabályozást készít elő az alkotmánybíróság által elutasított korábbi megfigyelési jogszabályok helyett. „A joghézagot oly módon kell felszámolni, hogy a magánélet védelme mellett a nemzetbiztonsági szempontok is érvényesüljenek” – mutatott rá Grindeanu. Hozzátette: a törvénycsomag a tavaszi ülésszakban kerül a parlament elé.
Romániában továbbra is személyi adatok nélkül lehet telefonos feltöltőkártyákat vásárolni a mobiltelefon-szolgáltatóknál, mivel az alkotmánybíróság tavaly szeptemberben az alaptörvénybe ütközőnek minősítette a kártyás díjcsomagok névtelenségét eltörlő törvényt. A szervezett bűnözés- és terrorizmusellenes ügyészség rámutatott: a Romániában használt mobilszámok kétharmada felöltőkártyás és nem lehet tudni, ki használja őket. A nyomozók munkáját az Európai Unió – időközben eltörölt – adatmegőrzési irányelvét életbe léptető jogszabály alkotmányellenesnek nyilvánítása is nehezíti. Ez arra kötelezte a telefon- és internetszolgáltatókat, hogy fél évig tárolják és szükség esetén a bűnüldöző szervek rendelkezésére bocsássák előfizetőik hívásainak és levelezésének minden adatát, a tartalom kivételével. A jogszabályt a taláros testület tavaly júliusi határozatával érvénytelenítette.
A liberális ellenzék a decemberben megszavazott információbiztonsági törvény ellen is óvást emelt az alkotmánybíróságon. Egyes civil szervezetek úgy értelmezték a törvényt, hogy az bírói felhatalmazás nélkül is jogalapot teremt a titkosszolgálatok számára bármely jogi személy számítógépes adatainak ellenőrzésére.
Csütörtökön Tiberiu Niţu, a legfőbb ügyész is szót emelt az új megfigyelési jogszabályok mielőbbi elfogadása érdekében, amelyek nagy segítséget jelentenének a bűnüldözés és terrorelhárítás számára. Kifejezte reményét, hogy a párizsi terrortámadás után a döntéshozók is másképpen viszonyulnak majd a sajtó által „Nagy Testvér törvényekként” megbélyegzett jogszabályokhoz. „Persze fontos a levéltitok, a magánélet: a hatóságoknak nem szabad megsérteniük ezeket. Ugyanakkor az élethez való jog is az emberi jogok közé tartozik, és ha választani kell, hát előbbre való, mint a levéltitok” – vélekedett a legfőbb ügyész.
MTI
