A szövegíró és dalszerző Bródy János ikonikus alakja a magyar zenének, ő az, aki már életében legendává vált – olvasható a művész menedzseri irodájának közleményében. Nagyhatású személyiség, aki egyszerű és természetes dalaival az átlagemberek szabadságharcát támogatta, így vált a magyar kultúra emblematikus alakjává.
Művészi fejlődése 1964-ben kezdődött, amikor csatlakozott az Illés együtteshez, amelyben Szörényi Leventével együtt számos, a magyar rocktörténelem alapművének számító dalt írt. Újító, lírai forradalmár, a Magyarországon új korszakot nyitó Illés emblematikus vezetője. Bródy János sokak számára iránytű volt azokban a nehéz években, a kommunista társadalom szürke útvesztőiben. 1973-ban politikai vizsgálat indult ellene „államellenes izgatás” vádjával. A kor ideológiai nyomása alatt az Illés még abban az évben feloszlott.
Bródy azonban nem állt meg: 1974-ben megalakult a Fonográf együttes, amelynek szintén meghatározó tagja lett. A Fonográf több volt, mint egy zenekar, igazi művészeti műhellyé vált. Ekkor készültek Bródy János szövegeire és zenéjére Koncz Zsuzsa és Halász Judit szólisták talán legértékesebb felvételei. Szövegeit továbbra is erősen cenzúrázták, de Bródy mindig megtalálta a lehetőségét annak, hogy szabad gondolatokat és érzelmeket közvetítsen dalaiban. Első szólóalbuma 1980-ban jelent meg Hungarian blues címmel, felejthetetlen dalokkal: Filléres emlékeim, Földvár felé félúton, Mama, kérlek. Második albuma 1985-ben jelent meg Ne szólj szám címmel, amelyen sok év után újra felcsendült a ’60-as évek generációjának betiltott „himnusza”, a Ha én rózsa volnék.
A 2023 végi erdélyi turné az elmúlt fél évszázad talán legösszetettebb magyar személyisége előtt tisztelgett, 2024-ben pedig a koncertsorozat folytatódik. Az állomásai: Szatmárnémeti (március 16.), Kolozsvár (március 17.), Arad (március 18., Filharmónia, 19 óra) és Nagyvárad (március 19.). Jegyek az aradi koncertre az eventim.ro oldalon vásárolhatók online.