Elégedett a városháza a „városi rétekkel”, főleg mert vizet, pénzt és munkát spórolt meg

Az önkormányzat a zöldövezetek méretét úgy próbálta meg növelni, hogy a villamossínek között és a sínpárok mentén gyepszőnyeget telepíttetett. Tavaly nyáron ezt helyettesítették varjúhájjal, ami szárazságtűrő növényként ismert. Több negyedben a drága pénzen kiépített gyepszőnyeget és öntözőberendezést megszűntették, helyette pedig vadvirágokkat vetettek. Nem titkolták: ezzel a pázsit újra gondozására fordított pénzt is megspórolják, ráadásul a harminc féle évelő növény nem csak színesíti a városképet, tavasztól őszig virágzik, ezért a beporzó rovaroknak is kiváló terepet biztosít.

Ugyanakkor a polgármesteri hivatal a minapi közleményében elégedettségét fejezte ki a projekt eredményét illetően: közel 30 ezer négyeztméternyi varjúhájat telepítettek, ami kibírta az idei nyár szokatlanul nagy hőmérsékleteit és az aszályt, és amellett, hogy enyhítette a talajmenti forróságot, csökkentette a zajszennyezést – miként a közleményben írják.

A városháza sajtóosztálya szerint 500 négyzetméternyi varjúháj naponta egy ember oxigénszükségletét állítja elő, míg egy négyzetméteren a növény évente 0,4–2 kilogrammnyi szén-dioxidot és különböző szennyező részecskét szűr ki a levegőből. Emlékeztettek arra is – amiről korábban beszámoltunk –, hogy kísérleti jelleggel varjúhájjal borították be az egyik buszmegálló plexiüveg tetejét, hogy árnyékot tartson a várakozó utasoknak, egyben üdítő hatása legyen. Egyelőre csak a Román–magyar megbékélés parkja, a Szabadság-szobor közelében lévő buszmegállót „vetették be”, de ha a módszer beválik, mintegy 300 villamos- és autóbuszmegállót „zöldítenek” ki.