Művészeti tábor Apateleken Körös-közi gyerekeknek [AUDIÓ]

Hétfőn kezdődött a simonyifalvi evangélikus egyházközség szervezésében egy hatnapos művészeti tábor az Arad megyei Apateleken (Mocrea), ahol több mint 40 gyerek és fiatal ismerkedik a szénrajz, a festészet és a linóleummetszés titkaival, emellett gitárénekeket tanulnak. A Körös-közből érkező gyerekeknek ritka alkalom ilyen táborban részt venni, ráadásul a ma már színromán Apatelkére is elviszik a magyar kultúrát egy hét erejéig.

A történelmi Zaránd vármegyéhez tartozó Apatelek másfél évszázados evangélikus templomában és parókiáján folynak a foglalkozások. Második alkalommal táboroznak itt simonyifalvi, vadászi, bélzeréndi és nagyzeréndi gyerekek: elemistáktól a középiskolásokig. A művészeti nevelés mellett fontos a keresztény szellem, mondta Deák Bálint Sándor simonyifalvi evangélikus lelkész:

„Szeretnénk, hogy ha nemcsak egyszerű tudást vinnének magukkal, hanem nevelés szempontjából is nagyon szeretnénk, hogy ha egy kicsit megéreznék, hogy másképpen is lehet élni, ezért rengeteg olyan alkalom van, amikor beszélgetünk, csoportos beszélgetés, korosztályra bontva, illetve áhítatok vannak, amikor ugye részt vesznek, és hallják, hogy mik azok az isten szerinti dolgok, ahogyan élni érdemes és jó.” 

Apataleken ötven főre tehető az evangélikus hívek száma. A tábor révén a faluban most már az istentiszteleteken kívül is hallani magyar szót.

„Ezt is szerettük volna, hogy a falut egy kis  idézőjelben mondva  élettel megtöltsük. A visszajelzésekből azt látjuk, hogy igenis nagyon szeretik itt, a faluban, hogy mi itt vagyunk, ilyenkor zajos a falu, hallják, hogy ugye vannak gyerekek” – tette hozzá Deák Bálint Sándor.

A zenetanuláson kívül, Brittich Erzsébet képzőművész irányításával csendéleteket festenek a gyerekek és a Mokra-hegy szőlőültetvényeit is megörökítik a rajzlapokon. Épp a linóleummetszés technikájával ismerkedtek a fiatalok. „Szerintem a művészeti nevelés rendkívül fontos, hiszen az egész életünket végigkíséri, úgy, ahogyan berendezzük a lakásunkat, ahogyan kifestjük, ahogyan öltözködünk” – vélte Brittich Erzsébet.

A résztvevők fogékonyak és azt is elsajátítják, hogyan tudják ábrázolni a hangulatváltozásokat. „Nekem azért tetszett ez, mert szerintem vannak olyan pillanatok, amikor szomorúnak érzed magad. Ez jelképezi azt” – magyarázta a művét, egy linóba metszett szívet Şoit Loredana.

A táborban nincs mobiltelefon és internet, sem számítógépes játék. Helyette röplabdáznak, a kézügyességet fejlesztik, túráznak a környéken, és a nagyobbak besegítenek a házimunkában is. „Megtanuljuk a fegyelmet is, mert itt vannak szabályok. Tehát jól viselkedünk, nem beszélünk csúnyán, és még úgy mondva nem is lustálkodhatunk, mert szolgálatosak is vagyunk” – sorolta Zsóri Réka.

A táborban tanult énekeket és az itt készült alkotásokat szombaton az apataleki evangélikus templomban mutatják be a helyi gyülekezetnek, vasárnap pedig otthon, Simonyifalván rendeznek koncertet és kiállítást.

Hallgassa meg a rádióriport változatot, amit Pataky Lehel Zsolt a helyszínen készített a Temesvári Rádió számára.