ÉLŐ KÖZVETÍTÉS: Az RMDSZ 14. kongresszusa [FRISSÍTVE]

A 14. kongresszuson az RMDSZ elnöki tisztségére Kelemen Hunor az egyedüli jelölt, aki a harmadik négyéves mandátumát pályázza meg. A kongresszus megnyitása előtt tartott sajtótájékoztatóján a kongresszus legfontosabb feladatának azt tartotta, hogy meg tudjon fogalmazni egy olyan jövőképet, amely keretet ad a jövő politikai döntéseinek. „Meg akarunk maradni versenyképes, sikeres közösségként, fejlődő, növekvő közösségként a szülőföldünkön” – összegezte az elnök. Hozzátette: olyan vitaindító dokumentumot készítettek elő, amely a nemzeti identitás megőrzése mellett nagy hangsúlyt fektet a szakpolitikákra. Ezt a vitaindító dokumentumot csiszolva tudják meghatározni a következő néhány év cselekvési prioritásait.

Porcsalmi Bálint, a szövetség ügyvezető elnöke közölte: a kongresszuson a szövetség 984 küldöttje és több mint 200 meghívott vesz részt. A tanácskozás pénteki napján hangzanak el a meghívottak köszöntőbeszédei. A magyar kormány nevében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, a román kormánykoalíció részéről Călin Popescu Tăriceanu szenátusi elnök, a Liberálisok és Demokraták Szövetségének (ALDE) elnöke köszönti a kongresszust. Ezután a Kárpát-medence magyar szervezeteinek a vezetői az európai parlamenti választások tétjéről szóló pódiumbeszélgetésen vesznek részt.

A kongresszus szombati munkanapja Kelemen Hunor elnöki beszámolójával, a programmódosítással, a Jövő Erdélyben című vitairat bemutatásával, a kongresszusi határozatok elfogadásával és a szövetségi elnök megválasztásával folytatódik.

A kongresszuson bemutatja elképzeléseit az az öt politikus, aki európai képviselői mandátumra pályázik a szövetség színeiben. A jelölteket később rangsorolja a szövetség Állandó Tanácsa.

A kongresszus munkálatai élőben követhetők a Facebookon:

Semjén: Azt kéri a romániai magyarság, amit szabad a magyarországi románságnak

Semjén Zsolt szerint teljes a bizalmi együttműködés Orbán Viktor és Kelemen Hunor RMDSZ-elnök között, de az RMDSZ és a Fidesz-KDNP szövetségéről nem a politikusok állapodtak meg: ezt az erdélyi magyar választók kényszerítették ki.

A magyar kormány miniszterelnök-helyettese a kongresszuson mondott köszöntőjében beszélt erről. Kijelentette: azok az erdélyi magyarok kényszerítették ki a magyarországi kormánypártok és az RMDSZ együttműködését, amelyek elsöprő többségben szavaznak a romániai választásokon az RMDSZ-re, a magyarországi választásokon pedig a Fidesz-KDNP-re. Kijelentette: „Semmi nem fogadható el, ami gyengíti az RMDSZ-t”, mert ha a szövetség meggyengülne, véget érne az erős magyar érdekképviselet az erdélyi önkormányzatokban és a bukaresti parlamentben. Úgy vélte: az RMDSZ-re a román–magyar kapcsolatok területén is szerep hárul. Hozzáfűzte: amikor Románia és Magyarország együttműködött, az segítette a brüsszeli források lehívását.

Semjén Zsolt a kongresszuson jelen levő román politikusokhoz szólva kijelentette: az RMDSZ és Magyarország soha nem kért olyan kisebbségi jogokat, amelyekre nincsen számos példa az EU-ban. „Ha elfogadnánk, hogy vannak olyan jogok, amik járnak másnak, de nem járnak az erdélyi magyarságnak, azt fogadnánk el, hogy kevesebbek, alávalóbbak vagyunk más népeknél. Ha másoknak jár, nekünk is jár, ha másoknak szabad, nekünk is szabad. Annak a megértését kérjük, hogy amit kérünk, az nem extremitás, hanem normalitás” – fogalmazott, majd kijelentette: a magyarországi románság akkor énekli a román himnuszt, és akkor teszi ki a román zászlót az épületeire, amikor akarja. A jelképek szabad használatát kéri az erdélyi magyarság is. Kijelentette: Magyarország rendezte a viszonyát Szerbiával, a V4-ek között kiválóan együttműködik Szlovákiával, és készen áll arra is, hogy Romániával együttműködjön. Hozzátette: az együttműködés hiánya nem a magyar félen múlik.

A kongresszust a magyarországi parlamenti pártok közül a Fidesz, az MSZP és az LMP is köszöntötte, miként a vajdasági, felvidéki, kárpátaljai és horvátországi magyarok érdekvédelmi szervezeteinek a vezetői is.

Az EU-s együttműködésről írtak alá Kárpát-medencei Nyilatkozatot

A kongresszuson nyilatkozatot írtak alá az Európai Unióban való közös néppárti fellépésről Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, és a Kárpát-medencei magyar szervezetek vezetői.

Ebben vállalták, hogy a Kárpát-medencében élő valamennyi magyar közösség érdekében együttes erővel lépnek fel az Európai Unióban. Elkötelezték magukat az őshonos kisebbségek védelmében végzett munka folytatása mellett. Kijelentették: céljuk egy európai kisebbségvédelmi törvény elfogadtatása. Rögzítették: azért küzdenek, hogy a magyar embereknek a szülőföldjükön az otthonmaradáshoz megfelelő életkörülményeket biztosítsanak. Azért dolgoznak, hogy az Európai Unió segítse ezt a folyamatot, a támogatások nőjenek, ne csökkenjenek.

„Jövőnket egy erős Európában képzeljük el, amely képes megvédeni határait, kultúráját, polgárait. Ezért össze kell fognunk, és együttes erővel kell képviselnünk a magyar nemzetet az Európai Unióban is. Tisztelettel kérjük a magyarokat a Kárpát-medence minden szegletében, hogy erősítsék a magyar összefogást, vegyenek részt a májusi európai parlamenti választásokon!” – áll a nyilatkozatban, melyet Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke, Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, Menyhárt József, a felvidéki Magyar Közösség Pártja (MKP) elnöke, valamint Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke írt alá.

Semjén Zsolt az ünnepi ceremónián Európa helyzetét azzal jellemezte, hogy szerinte Franciaországban az utolsó olyan generáció él, amelyik még francia életet élhet a hazájában. Közép-Európa országainak azonban még esélye van arra, hogy megőrizzék identitásukat, és a keresztény civilizációt. Hozzátette: ezért kell minél több képviselőt juttatni az Európai Parlamentbe, és a nemzeti és keresztény értékeket megvédeni.

Pásztor István VMSZ-elnök köszönetet mondott azért, hogy Deli Andor vajdasági képviselő számára az előkelő tizedik helyet biztosítják a Fidesz-KDNP jelöltlistáján. Kijelentette: ez lesz az első olyan választás, amikor a magyar állampolgársággal is rendelkező vajdasági magyarok is a szavazatukkal járulhatnak hozzá a sikerhez. Hozzátette: képviselőjük azért is kíván dolgozni, hogy az Európai Bizottságnak határozottabb perspektívája legyen az EU nyugat-balkáni bővítése ügyében.

Menyhárt József MKP-elnök kijelentette: azért fognak dolgozni, hogy ne csak egy, hanem két képviselőt juttassanak az EP-be.

Brenzovics László KMKSZ-elnök üdvözölte, hogy a Fidesz-KDNP listáján ismét ott lesz a kárpátaljai Bocskor Andrea. Kijelentette: százezer kárpátaljai magyar állampolgár szeretne részt venni a választáson, de az ukrán állam ezt akadályozni próbálja.

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök kijelentette, az EU reformra szorul, és a magyarság képviselőinek ott kell lenniük minél nagyobb számban az EP-ben, hogy alakítói lehessenek a döntéseknek, ne pedig elszenvedői.

A pragmatikus transzilvanista politika folytatását ígérte Kelemen Hunor

A pragmatikus transzilvanista politika folytatását ígérte szombaton elmondott beszámolójában Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke. Kifejtette: az RMDSZ-ben vannak konzervatívak, liberálisok, kereszténydemokraták és szociáldemokraták, kormányzáspártiak és ellenzékiek, de a szövetségben mindenekelőtt a pragmatikus transzilvanizmus volt és lesz a közös ideológia. „Nem voltunk, nem vagyunk és nem is leszünk más pártok, más ideológiák csatlósai, csak kizárólag saját közösségünk alakítói. Aki ezt megérti és elfogadja, annak tisztességes, szavatartó partnerei leszünk” – mondta az elnök.

Kelemen Hunor kiemelte: az RMDSZ szövetségkötéseit is a pragmatizmus jellemezte. „A politikában azzal kötünk szövetséget, akivel lehet, és nem azzal, akivel esetleg elvi, ideológiai alapon szeretnénk.” Hozzátette: két évvel ezelőtt a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Liberálisok és Demokraták Szövetsége (ALDE) koalícióval lehetett tárgyalni. Hiába van egy pártcsaládban az RMDSZ a Nemzeti Liberális Párttal (PNL), nem sikerült velük „egyről a kettőre jutni”. „Minden kisebbségi ügyben keresztbe tettek nekünk, ahogy a román politika megújítását hirdető USR és újabban a PLUS is” – rótta fel.

Az elnök úgy értékelte, hogy az elmúlt ciklusban az RMDSZ erősödött Romániában és az Európai Unióban egyaránt. Felidézte: míg négy éve még az volt a téma, hogy a román kormány miként próbálja megakadályozni a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés bejegyzését, az RMDSZ-nek sikerült megmutatnia az őshonos európai nemzeti és etnikai kisebbségek szolidaritását. „Közel 1,3 millió aláírást gyűjtöttünk össze: a felmutatott eredménnyel az uniónak számolnia kell. És most már velünk is számolni kell a nemzetközi színtéren” – jelentette ki. Hangsúlyozta azt is, hogy az RMDSZ mindig partnerségre törekszik Magyarország kormányával. Örvendetesnek tartja, hogy a magyar kormány nemcsak „afféle kötelező házi feladatként” tekint a határon túli magyar kisebbségek törekvéseinek támogatására, és ma már nemcsak oktatási és kulturális programok támogatására van lehetőség, hanem gazdaságfejlesztési program is indult, illetve jelentős sportágazatok is érkeztek Erdélybe.

Kelemen Hunor kijelentette: az erdélyi magyarságnak nem szabad elkövetnie azt a hibát, hogy a magyar jövőt egyedül a múltnak a visszaállításában keresse. Azt tartja feladatnak, hogy „ne csak védekezzünk, hanem építkezzünk is. Hogy ne csupán a múlt dicsőségét keressük, hanem a jelen nehézségeivel is próbáljunk megbirkózni. Hogy ne akarjuk megoldani azt, amit egyedül nem tudunk, hanem partnereket és szövetségeseket keressünk. De végezzük el azt a munkát, amit csak mi végezhetünk el.”

MTI

A kongresszus munkálatai a beszámolók vitájával folytatódtak. A Facebookon élőben követhető:

Szombaton Faragó Péter Arad megyei RMDSZ-elnök, parlamenti képviselő is felszólalt: