Szerda reggel, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc kitörésének 169. évfordulóján iktatta a parlamentben a Romániai Magyar Demokrata Szövetség azt a törvénytervezetet, amelyben javasolják, hogy március 15-ét nyilvánítsák hivatalos ünneppé – közölte az RMDSZ hírlevele.
„Március 15. a romániai magyar közösség számára örök értékű üzenettel bír. Ez a mi kisebbségi jogainkért és szabadságunkért vívott örökös küzdelmünk szimbóluma. Éppen ezért azt akarjuk, hogy az állam hivatalosan is ismerje el nemzeti ünnepünket” – fogalmazott Kelemen Hunor szövetségi elnök.
A szövetség által iktatott törvénykezdeményezés előírná: igény szerint, a magyar közösség tagjai szabadnapot vehetnének ki, amennyiben részt vesznek az ünnep alkalmából szervezett eseményeken. Március 15-én a helyi és megyei önkormányzatok megemlékező eseményeket szervezhetnek ott, ahol magyar közösségek élnek – a finanszírozást helyi és megyei költségvetésből támogatnák. Az RMDSZ továbbá kéri, hogy a közszolgálati televízió és rádió különkiadású műsorokban tűzze műsorra a megemlékezéseket.
A szövetségi elnök rámutatott: 2017-ben a forradalom ünnepe az erdélyi magyarok számára a jogaikért és szabadságukért folytatott harc egyik fontos pillanata. „Ahol nincs jogállam, ott nincs szabadság. Az a közösség, amelynek vezetőit félreállítják, amelynek iskolái ellen lejárató kampányt folytatnak, nem szabad. Az a közösség, amelyet megfosztanak jogaitól, előbb-utóbb eléri béketűrésének határát, és küzdeni fog. Ha meghátrálunk, eltipornak. Küzdenünk kell céljainkért, ki kell állnunk egymásért, ki kell állnunk önmagunkért” – hangsúlyozta Kelemen Hunor.
A törvénytervezet először a szenátusba kerül, ahol a szakbizottságokban, majd a plénum előtt megvitatják. Ezt követően a tervezetről a képviselőház plénuma szavaz döntő házként a szakbizottsági vitákat követően. A törvénytervezet szövege ITT érhető el.
Az RMDSZ március 15. alkalmából megfogalmazta legfontosabb törekvéseit, az erdélyi magyarok 12 pontját:
- Új Alkotmányt, amely államalkotó tényezőként ismeri el a romániai, az erdélyi magyar közösséget.
- Jogállamot: a hatalmi ágak szétválasztását, a törvények betartását.
- Etnikumközi szerződést, amely tartósan biztosítja a békés román-magyar együttélést.
- Az Alkotmány mondja ki: Románia többnyelvű, több kultúrájú ország.
- A személyi és közösségi jogok intézményének széleskörű biztosítását.
- Legyen a magyar a második hivatalos nyelv Erdélyben. Szabadon használhassuk közösségi szimbólumainkat, jelképeinket.
- Több tiszteletet a helyi közösségeknek. Nagyobb hatáskört az önkormányzatoknak.
- Az elkobzott javak visszaszolgáltatásának gyorsítását és befejezését.
- Anyanyelvű minőségi oktatást minden magyar gyermek számára bölcsödétől egyetemig.
- Az erdélyi autópályák befejezését, az utak és vasúti sínek korszerűsítését.
- Jóléti államot, tisztes megélhetést minden korosztálynak.
- Legyen március 15. hivatalos ünnep Romániában.
Román nemzeti ünneppé nyilvánították Románia és Besszarábia egyesülését
Románia és Besszarábia (a mai Moldovai Köztársasággal nagymértékben azonos terület) 1918-as egyesülésének napját nemzeti ünneppé nyilvánította a parlament kedden. A képviselőházban – egy ellenszavazat és hat tartózkodás mellett – 260-an támogatták, hogy március 27. nemzeti ünnep legyen Romániában. A tervezetet a moldovai származású Eugen Tomac képviselő terjesztette be, aki a Traian Băsescu volt elnök által alapított ellenzéki Népi Mozgalom Párt (PMP) ügyvezető elnöke. A szenátus már 2015 októberében megszavazta a törvényt.
A jogszabály kimondja, hogy a nemzeti ünnepnapon – amely nem hivatalos munkaszüneti nap – a központi és helyi hatóságoknak, valamint egyéb állami intézményeknek meg kell ünnepelniük az egyesülést tudományos konferenciák, kulturális rendezvények szervezésével, a hatóságok pedig anyagilag is támogathatják az ilyen rendezvényeket.
A kezdeményező szerint 1918. március 27. az egyik legjelentősebb dátum a román nép történelmében, hiszen százhat éves cári uralom után Besszarábia az első román tartományként egyesült Romániával, amelyhez a két világháború ideje alatt tartozott.
Traian Băsescu második elnöki mandátuma, 2009 és 2014 között erőteljesen szorgalmazta Románia és Moldova egyesülését, amit a moldovai oroszbarát politikusok élesen bíráltak. Moldovában a lakosság nagy része románul beszél, de jelentős létszámú orosz anyanyelvű kisebbség is él.
A román külpolitika hivatalosan Moldova mielőbbi EU-csatlakozását támogatja, és Románia évek óta könnyített eljárással ad román állampolgárságot a moldovaiaknak.
MTI
