Az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság javaslatára bekerült a Magyar Értéktárba, és kiemelkedő nemzeti értékként tartják számon mostantól Kós Károly életművét, Torockó épített örökségét, a Nagybányai Festőiskolát és Művésztelepet, továbbá az aradi a Szabadság-szobrot – jelentette be a magyar Hungarikum Bizottság keddi egri ülése után Hegedűs Csilla, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság elnöke.
Mint az RMDSZ országos hírlevelében kifejtette: ezek az erdélyi értékek a következő lépésként hungarikummá válhatnak – mindehhez egy újabb felterjesztés és annak elfogadása szükséges. A hungarikumok közé sorolás a magyarság egésze számára fontos értékként definiálja majd a felterjesztetteket, és segíti minél szélesebb körben való megismerésüket. „Amikor másfél évvel ezelőtt megalakítottuk az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottságot, azt vállaltuk, hogy Erdély tárgyi és szellemi örökségének biztonságot nyújtunk, hogy feltérképezzük azokat az értékeket, amelyek az évek során kiemelkedően hozzájárultak közösségünk formálásához. De nem titkolt szándék volt ezeknek az értékeknek idővel a Magyar Értéktárba való felvétele, hiszen így elismerésben részesülnek az egész magyar nyelvterületen. A mai döntés egy kezdő, de nagy lépés efelé, hiszen a Magyar Értéktárba való bekerülésük révén most először szereztek kiemelkedő nemzeti érték-státust erdélyi értékek” – értékelte Hegedüs Csilla. Úgy vélte, bár nincs vita arról, hogy Erdély mennyire is gazdag magyar vonatkozású tárgyi és szellemi örökség terén, ennek az egyértelmű ténynek fontos az intézményesítése is. „Ahogyan az Erdélyi Értéktár is vállalta az összegyűjtött értékek feletti őrködést, azt reméljük, a Magyar Értéktár által Magyarország is védnöke lesz a befogadott értékeknek, hozzájárul megőrző munkánkhoz” – fogalmazott.
Hegedűs Csilla arra is emlékeztetett: az Erdélyi Magyar Értéktár Bizottság törekvései között szerepel a magyar közösség büszkeség-érzetének erősítése az épített, tárgyi és szellemi örökség megfelelő hasznosítása által, de a turisták térségbe való bevonzása is. „Az ősök munkájának elismerése ugyanakkor azt is üzeni a fiatalabb generációnak, hogy érdemes itthon maradni, érdemes itthon jövőt tervezni, hiszen csakis addig a pillanatig lehet élő egy közösség, amíg a felnövő nemzedék megőrzi és gyarapítja értékeit” – összegzett Hegedüs Csilla.
Az RMDSZ Arad megyei szervezete üdvözölte a döntés, hogy az 1849. október 6-án Aradon kivégzett 13 honvédtiszt emlékműv kiemelkedő nemzeti érték lett. „Ez nemcsak Zala György monumentális műalkotásának védettségét növelné, hanem az aradi magyarságra irányítaná a világ figyelmét, újabb közösségformáló erőként hatna ránk” – nyilatkozta az Aradi Híreknek Faragó Péter parlamenti képviselő, a megyei RMDSZ elnöke.
Az allegorikus szoborcsoportot 1890. október 6-án avatták fel Aradon, de a hatalomváltás után a román kormányzat 1925-ben lebonttatta; 1999-ben szabadították ki az aradi várból, míg végül ötévi restaurálás után sikerült 2004-ben – nem eredeti helyén, hanem – a Tűzoltók terén (volt Attila téren) újraállítani. 2014-ben a helyi és az országos RMDSZ-vezetőség közbenjárására, Kelemen Hunor kulturális miniszteri mandátuma idején nyilvánították a kivételes szobrot és környékét, a Román–magyar megbékélés parkját országos jelentőségű műemlékké.
Pataky Lehel Zsolt
