Kelemen Hunor az SZKT-n | Fotó: rmdsz.ro
Az RMDSZ elnöke politikai beszámolójában elmondta: kisebbségi létben nem elég a szavazatok kétharmadát megszerezni. „Kétharmaddal még a kanyarban sem vagyunk, (.) nekünk a leadott szavazatok 90 százalékára van szükségünk” – húzta alá.
Közölte: két feltételnek kell teljesülni, hogy az RMDSZ, az erdélyi magyar közösség a négy – európai parlamenti, önkormányzati, parlamenti és államelnöki – választás nyertese legyen. Egyik, hogy az erdélyi magyarok ugyanolyan arányban járuljanak az urnák elé, mint a többségi román közösség, illetve, hogy az RMDSZ a leadott magyar szavazatok 90 százalékát szerezze meg.
Hangsúlyozta: ehhez az erdélyi magyar közösségen belüli bizalmat kell erősíteni, ezért az RMDSZ február végéig befejezi az együttműködési tárgyalásokat a két kisebb erdélyi magyar párttal, a Magyar Polgári Erővel (MPE) és az Erdélyi Magyar Szövetséggel (EMSZ).
„Nekünk győznünk kell, az erdélyi magyaroknak győzniük kell” – mondta Kelemen Hunor, aláhúzva, hogy ehhez meg kell érteni, mik a kihívások. Emlékeztetett a világban dúló háborúkra, és ezzel kapcsolatban kijelentette, hogy az átalakuló világban a polgárok biztonságra vágynak, és a politikumnak válaszként tervezhető jövőképet kell felmutatnia. „A döntésünk, a sorsunk nem eleve elrendeltetett, hanem rajtunk múlik” – húzta alá az RMDSZ elnöke, aki szerint a 2024-es sorsdöntő esztendő hosszú évekre meghatározza a közösség sorsát. Hangsúlyozta: a szövetség számára a magyar érdek az első, amely nem ellentétes Románia érdekeivel, ennek érvényesítéséhez pedig mindenkire szükség van. „Ez a mi közös történetünk” – mondta.
Rámutatott: az elmúlt több mint száz évben sokan és sokszor „eltemették” az erdélyi magyarságot, de az 1989-es változás lehetővé tette, hogy ismét talpra álljon, eredményeket érjen el. „Nemcsak őriztük, és őrizzük a múltat, mert az kevés lenne, hanem a jövő formálását is kezünkbe vettük” – mondta Kelemen Hunor, aki szerint ahhoz, hogy az erdélyi magyarság „történetének” ne legyen vége, mindenkire szükség van.
A június 9-i európai parlamenti választásokról szólva emlékeztetett: a közvéleménykutatások szerint az erdélyi magyar közösségben is sokan EU-szkeptikussá váltak, azonban nem EU-ellenesek. Mint mondta, „egy globális versenyben kell lokálisan helyt állni”, és az uniót egy házhoz hasonlította, melyet lehet javítani, bővíteni, átfesteni, de „nem szabad lebontani”. Kifejtette: az erdélyi magyarságnak olyan Európai Parlamentre van szüksége, amelyben meghallják a hangját, amely az általa vallott értékrendet képviseli és megvédi polgárait.
A jövőben tovább kell harcolni az uniós kisebbségvédelem szabályozásáért – mondta –, mivel az ukrajnai háború árnyékában az EU megfeledkezni látszik a kisebbségi jogokról. A további támogatásokra is szükség van a gazdaságok fennmaradásához, a régiós felzárkózáshoz, a családtámogatási rendszer kidolgozásához – tette hozzá.
A parlamenti választások fő tétjének nevezte, hogy az RMDSZ-nek vissza kell kerülnie a román kormányba, hiszen már bebizonyította, hogy jól tud kormányozni, megvan hozzá a tapasztalata, bátorsága és „józan esze”. „Vissza kell kerülnünk a kormányba, az olyan eszköz, amellyel a magyarokért és az ország minden polgáráért dolgozni tudunk” – húzta alá. Arra is kitért, hogy a kormányzati részvétel a szélsőséges román pártok miatt is fontos. „Ha mi kormányon vagyunk, akkor nincsenek kormányon a magyarellenes, szélsőséges erők” – mondta elsősorban a Románok Egyesüléséért Szövetségre (AUR) utalva. Az államelnöki választás célja, hogy Romániának jobb elnöke legyen, aki tiszteli a magyarokat, és felismeri, hogy az itt élő népek érdekei nem ellentétesek – közölte Kelemen Hunor.
Az SZKT-n felszólalók az egységes magyar fellépés fontosságát hangsúlyozták, és a szélsőséges román pártok jelentette veszélyre tértek ki. Hangsúlyozták, hogy fel kell készülni a támadásokra, és bölcsen, higgadtan kell reagálni. A testület tagjai a választási évre való felkészüléshez szükséges technikai döntéseket is meghozták: bemutatták és elfogadták a 2024-es európai parlamenti-, önkormányzati- és parlamenti választások jelöltállítási szabályzatát. Ezek a többi között a 35 év alatti fiatal, a női, illetve – ahol számottevő az arányuk – a magyar roma közösségekből jövő jelölteknek is mandátumra esélyes helyet biztosítanak.
MTI
