A magyar szabadságért életüket áldozó hősök emlékének ápolását, a megszerzett közösségi jogok megtartását, a szomszédos népek közti kölcsönös bizalom és tisztelet építését nevezték fontosnak az 1848–1849-es forradalom leverésének 170. évfordulójára szervezett aradi emlékünnepségek szónokai.
Az előző évektől eltérően szürkületben, a díszkivilágításban tündöklő Szabadság-szobornál tartották a megemlékezések főrendezvényét.
A vasárnapi program a kivégzések vélt helyszínén álló obeliszknél kezdődött. A szabadságharchoz és a vértanúkhoz történelmi szálakkal kötődő minorita rend képviseletében Blénessy Róbert aradi házfőnök, belvárosi plébános mondott fohászt a kivégzettek lelki üdvéért, majd elhelyezték az emlékezés koszorúit a magyar kormány, az RMDSZ, a különböző hazai és Kárpát-medencei civil szervezetek és a történelmi magyar egyházak képviselői.
A megemlékezés fél hatkor az aradi minorita templomban tartott szentmisével folytatódott.
A szertartás után az egyházfők és a világi meghívottak, valamint a több ezres emlékező gyülekezet gyalog vonult a templomtól a Román–magyar megbékélés parkjáig, ahol vértanúk emlékművénél tartották a megemlékezések főrendezvényét.
A Szabadság-szobornál beszédet mondott többek között Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke és Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnökhelyettese. A beszédek végén a Csiky Gergely Főgimnázium diákjai fáklyákkal alkottak élőláncot Zala György monumentális alkotása körül, míg elhelyezték az emlékezés koszorúit.
Pataky Lehel Zsolt foglalta össze a hétvégi aradi megemlékezéseket a Temesvári Rádió Magyar adása számára. Hallgassa meg: