Románia közel negyed évszázadot késett – ha csak a rendszerváltás utáni időszakot számítjuk – a közelmúltban életbe lépett 146-os törvénnyel, amely a tulajdonosokat arra kényszeríti, hogy felújítsák ingatlanaik homlokzatát. Mert 2013-ban már oda jutott Arad (is), hogy „ráomlik” a polgármesteri hivatalra a történelmi belváros. A törvény elsősorban a védett övezetek, műemlék épületek szempontjából életbe vágó, de az is biztos, hogy a huszonnegyedik óra után született.
A törvény egyik lényeges eleme, hogy amennyiben a tulajdonos a polgármesteri hivatal írásos felszólítására sem újítja fel ingatlanát, ezt megteheti a város a saját költségvetéséből, ám utána a beruházott összeget bevasalja a tulajdonoson. Egy másik megoldás főként a védett övezetekre, műemlék-épületekre vonatkozik: itt a hivatalnak lehetősége van saját költségvetéséből, uniós, központi forrásokból finanszírozni az általa kiválasztott, legértékesebb vagy legromosabb épületek felújítását. A költségeket állhatja egyedül, vagy partneri szerződésben a tulajdonossal. Ugyanakkor a tulajdonosok számára más finanszírozási lehetőségeket is kínálhat a központi vagy helyi költségvetés, a kereskedelmi bankok (ez utóbbiak persze kizárólag kormányprogramok keretében).
Ami a védett belvárosi övezet feltérképezést illeti, Arad már korábban megtette az első lépést, mert a VITO-program keretében megszületett 2400 épület leltárba vétele, pontosabban felmérték ezek állagát, de elkészült több épület homlokzati felújítási tervéhez szükséges rajz is. Mindezt a tulajdonosok igénybe vehetik a felújításánál.
A restaurálandó épületek sorrendjét az önkormányzat állapítja meg, ezekről külön határozatot kell majd hozzanak, hasonlóan a testület dönt, mennyi pénzt különítenek el a büdzsében a munkálatokra.
Vagyis a törvényes keret rendelkezésre áll, innentől kezdve politikai kérdés, hogy mikortól, hány épület rekonstrukciója indulhat el Aradon, lesz-e politikai szándék a lemaradás némi lefaragására. De az is tény, hogy a restaurálásokat a város saját udvarában kellene kezdje: Kultúrpalota, Csanádi Palota, színház, bábszínáz, hadd ne soroljuk.
Irházi JánosHomlokzatok felújítása: „csak” negyed századot késtek
Románia közel negyed évszázadot késett – ha csak a rendszerváltás utáni időszakot számítjuk – a közelmúltban életbe lépett 146-os törvénnyel, amely a tulajdonosokat arra kényszeríti, hogy felújítsák ingatlanaik homlokzatát. Mert 2013-ban már oda jutott Arad (is), hogy „ráomlik” a polgármesteri hivatalra a történelmi belváros. A törvény elsősorban a védett övezetek, műemlék épületek szempontjából életbe vágó, de az is biztos, hogy a huszonnegyedik óra után született.
A törvény egyik lényeges eleme, hogy amennyiben a tulajdonos a polgármesteri hivatal írásos felszólítására sem újítja fel ingatlanát, ezt megteheti a város a saját költségvetéséből, ám utána a beruházott összeget bevasalja a tulajdonoson. Egy másik megoldás főként a védett övezetekre, műemlék-épületekre vonatkozik: itt a hivatalnak lehetősége van saját költségvetéséből, uniós, központi forrásokból finanszírozni az általa kiválasztott, legértékesebb vagy legromosabb épületek felújítását. A költségeket állhatja egyedül, vagy partneri szerződésben a tulajdonossal. Ugyanakkor a tulajdonosok számára más finanszírozási lehetőségeket is kínálhat a központi vagy helyi költségvetés, a kereskedelmi bankok (ez utóbbiak persze kizárólag kormányprogramok keretében).
Ami a védett belvárosi övezet feltérképezést illeti, Arad már korábban megtette az első lépést, mert a VITO-program keretében megszületett 2400 épület leltárba vétele, pontosabban felmérték ezek állagát, de elkészült több épület homlokzati felújítási tervéhez szükséges rajz is. Mindezt a tulajdonosok igénybe vehetik a felújításánál.
A restaurálandó épületek sorrendjét az önkormányzat állapítja meg, ezekről külön határozatot kell majd hozzanak, hasonlóan a testület dönt, mennyi pénzt különítenek el a büdzsében a munkálatokra.
Vagyis a törvényes keret rendelkezésre áll, innentől kezdve politikai kérdés, hogy mikortól, hány épület rekonstrukciója indulhat el Aradon, lesz-e politikai szándék a lemaradás némi lefaragására. De az is tény, hogy a restaurálásokat a város saját udvarában kellene kezdje: Kultúrpalota, Csanádi Palota, színház, bábszínáz, hadd ne soroljuk.
Irházi JánosA rovatból ajánljuk:
Második lett George Simion.
A rendőrség két szabálysértési bírságot szabott ki összesen 2200 lej értékben, mindkétszer a biztonsági szervek alaptalan riasztásáért.
Megtörtént az ablakok és villanyhálózat teljes cseréje, kialakították a hangosítást, megerősítették a karzatot, belső festést végeztek.
Péntekre narancssárga viharriasztást adtak ki Arad megyére. Mozgósították a tűzoltókat, figyelmeztetést adott ki az aradi városháza.
A Mathias Corvinus Collegium Aradi Képzési Irodája december 3-án a várja az érdeklődőket a következő nyilvános rendezvényére, melynek címe: Piros-fehérben. A labdarúgás közösségformáló ereje. A román foci két magyar klubvezetője a meghívott.
Mivel öt esetben is visszaléptek a jelöltek, az ő helyüket a listán soron következők foglalták el, de nem mindenki számára érkezett meg a törvényszéki mandátumigazolás.
