Az elmúlt 34 év legnagyobb távhőberuházását bonyolítja le az aradi önkormányzat a Radnai úti villamos és hőerőmű felújításával (CET Hidrocarburi), amitől környezetkímélőbb, nagyobb hatásfokú, gazdaságosabb működést remélnek. A költségeket, százmillió eurót az Országos Helyreállítási és Reziliencia-építési Terv (PNRR) keretében vissza nem térítendő támogatásból fedezik, és legkésőbb 2026 augusztusáig üzembe helyezik a rendszert, vagyis a következő két fűtési szezonban még a régi, elavult technológiával állítják elő és szállítják el a háztartásokba a távfűtést.
A modernizálás során kogenerációs motorokat helyeznek üzembe, amelyek gázzal és megújuló energiával működnek, a távfűtés és a meleg víz előállítása mellett villanyáramot is termel majd az erőmű. Három gázturbinával és egy transzformátorállomással lesz felszerelve. „A becslések szerint 30 százalékkal csökken a nyersanyag-felhasználás, kevesebb károsanyagot bocsát ki, és legalább 50 százalékkal kevesebbe kerül majd a hőenergia előállításának az ára gigakalóriánként” – sorolta a felújítás előnyeit a polgármester.
A beruházás mindenképp indokolt, mivel az önkormányzat tulajdonában levő erőmű felett eljárt az idő, berendezéseit az 1970-es években állították működésbe. Az erőmű földgázzal és fűtőolajjal működik, az alacsony hatásfoka az egyik oka annak, hogy országos viszonylatban Aradon kifejezetten drága a távfűtés.
A távhővezetékek cseréjét már néhány éve megkezdte a város, a mostani beruházással párhuzamosan azt is befejezik majd. Amikor az önkormányzat 2002-ben átvette az erőmű fenntartását az államtól, több mint 35 ezer háztartás volt a rendszerre csatlakozva, de az elmúlt 20-22 év alatt rengetegen leváltak és saját központi fűtést alakítottak ki, úgyhogy jelenleg 25-27 ezren vannak még. Arad rendelkezik egy másik hőerőművel is, a körgyűrű mentén, amely széntüzelésű kazánokkal rendelkezik, de a veszteséges üzemelés és környezetkímélő okokból bezárták. Szét nem bontották ugyan, mert „vésztartalakként” számolnak vele.