Az aradi minorita templomban a vértanúkért bemutatott szentmisét Kovács Péter gyulai esperes-plébános, általános püspöki helynök celebrálta. Ezt követően a Zala György monumentális emlékművénél, a Szabadság-szobornál folytatódott az emlékünnepség.
Az aradi 13 vértanú áldozatkészségének és mártírhalálának példája ma is aktuális a kisebbségi sorban élő erdélyi magyarság számára – mondta Kelemen Hunor RMDSZ-elnök, aki szerint egy nemzeti közösség számára csak egy szabad, demokratikus társadalomban van lehetőség az emberhez méltó életre.
- Egy kisebbség számára nincs nagyobb veszély, mint az önkényuralom, nincs nagyobb veszély, mint az elnyomáshoz vezető bármilyen rövid, vagy hosszabb út. Tehát minél több demokrácia, minél több jogállam, az egy kisebbség számára garancia arra, hogy szabadon megőrizheti identitását, nyelvét, kultúráját - mondta.
Gheorghe Falcă polgármester is köszöntötte a hideg és a reggel óta kitartó szitáló, de a koszorúzásra elállt esős idő ellenére is szép számban megjelenteket. Az aradi elöljáró emlékeztetett arra, hogy míg mondjuk 20 évvel ezelőtt a '49-es mártírok megemlékezésén való részvétel a megosztást jelentette a románság számára, ma már az összetartozás jeleként fogják fel.
Kalmár Ferenc, Magyarország szomszédságpolitikájának fejlesztéséért felelős miniszteri biztos beszédében úgy fogalmazott: a 21. századi kihívásokkal csak összefogással tudhat szembenézni Közép-Európa.
- Nemcsak gazdasági, hanem látjuk a migrációs kérdést is, amelyekre nem lehet megfelelő választ adni egyenként, hanem feltétlenül szükséges az összefogás, minimum a térségbeli összefogás - fogalmazott.
Faragó Péter Arad megyei RMDSZ-elnök megjegyezte, hogy „az utóbbi években sosem vagyunk itt annyian a téren, ahányan lehetnénk, ahányan képviselhetnénk Arad és a megye magyarságát, ahányunk főhajtása elegendő kegyeletet sugallana a kivégzett tábornokok felé”, de a jelenlévő aradi magyarokat a „hétköznapok hőseinek” nevezte, „akiknek szíve-lelke piros, fehér és zöld, akik a nap huszonnégy órájában magyarok, akkor is, ha ez még most, huszonöt évvel a demokratikus rendszer megteremtését követően sem egyszerű feladat”.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke, Borbély Zsolt Attila szerint nem volt hiábavaló az aradi 13-ak mártírhalála.
- Ezt már sokan mondták: Nagypéntek nélkül nincsen feltámadás. Ha nincs október 6., és nincs 1848, akkor nem következett volna be 1867, amikor tulajdonképpen azzal a közjogi konstrukcióval, amit Deákék megvalósítottak, '48-nak a legfőbb követeléseit is kiteljesítették - nyilatkozta.
Hallgassa meg Pataky Lehel Zsolt összeállítását, amely a Kossuth Rádió Határok nélkül című műsora számára készült: