Minden, amit a vasárnapi választásokról tudni kell

Illusztráció | Fotó: Pataky Lehel Zsolt

Illusztráció | Fotó: Pataky Lehel Zsolt

Június 9-én, vasárnap európai parlamenti és helyhatósági választásokat tartanak Romániában. Előbbin 12 párt és választási szövetség, illetve négy független jelölt vesz részt, utóbbin több mint 207 ezren jelöltették magukat. Az urnákhoz csaknem 19 millió embert várnak. A szavazást érintő legfontosabb tudnivalókat gyűjtötte csokorba az Agerpres.

Vasárnap tartják az idei választási „szuperév” első voksolását, vasárnap ugyanis a romániai választópolgárok szavazhatnak az Európai Parlament (EP) romániai tagjairól, emellett polgármestereket, helyi tanácsosokat, megyei tanácselnököket és megyei tanácsosokat is választanak. Ősszel parlamenti képviselőket, majd télen államfőt választunk.

Szombaton reggel véget ér a kampány

Az elmúlt 30 napban – május 10-től kezdődően – a választásokon induló több mint 200 ezer jelölt megpróbálta meggyőzni a választópolgárokat, hogy rájuk szavazzanak. Négy évvel ezelőtt a koronavírus-járvány miatt atipikus volt a helyhatósági választások kampánya, idén azonban háttérbe szorította az EP-választásokét. Ezúttal az volt szokatlan, hogy míg az európai parlamenti választásra közös listát állított a jelenlegi kormánykoalíciót alkotó Szociáldemokrata Párt (PSD) és Nemzeti Liberális Párt (PNL), a helyhatósági választáson sok településen – köztük Bukarestben is – külön jelöltekkel indulnak.

Fotó: rmdszarad.ro

Toni Greblă, az Állandó Választási Hatóság (AEP) elnökének bejelentése szerint az EP-választáson összesen 494 jelölt indul, közülük 167-en (33,81 százalék) nők. A Központi Választási Iroda (BEC) adatai szerint 12 párt és választási szövetség, illetve négy független jelölt vesz részt az EP-választáson. A választásokat követően Románia 33 képviselőt küldhet az Európai Parlamentbe.

A helyhatósági választásokon 207 389 jelölt indul, csaknem 20 százalékkal kevesebben, mint 2020-ban, amikor 256 038 jelöltet jegyeztek. A 2016-os önkormányzati választásokon 267 242-en vettek részt jelöltként – derül ki az Expert Forum jelentéséből. Az AEP elnöke szerint polgármesteri tisztségre 11 386-an pályáznak, közülük 9776-an vidéken, 1610-en városon. A június 9-i választásokon induló legfiatalabb jelölt nemrég töltötte be 23. életévét, a legidősebb pedig 100 éves. 

A választási kampány szombaton reggel 7 órakor ér véget hivatalosan.

Kik és hol szavazhatnak a helyhatósági választáson?

Országszerte közel 19 ezer szavazóhelyiségbe várják vasárnap a szavazásra jogosult romániaiakat megválasztani a helyi önkormányzati képviselőiket. Szavazásra azok a román állampolgárok jogosultak, akik a választás napjáig betöltötték a 18. életévüket, és a lakóhelyük vagy tartózkodási helyük az országban van. Az Európai Unió más tagállamainak Romániában lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező állampolgárai ugyanolyan feltételekkel jogosultak szavazásra a helyhatósági választásokon, mint a román állampolgárok.

Nincs szavazati joguk az eltiltás hatálya alatt álló szellemi fogyatékkal élő személyeknek, valamint azoknak, akiket a választások napjáig jogerős bírósági ítélettel megfosztottak a szavazati joguktól.

A választópolgárok egy szavazatot adhatnak le a polgármesterjelöltekre, egyet a helyi/kerületi tanácsosi jelöltlistákra, egyet a megyei tanácselnökjelöltekre, egyet megyei tanácsosi jelöltlistákra, illetve (Bukarestben) egyet a főpolgármester-jelöltekre és egyet a fővárosi kerületi tanácsosi jelöltlistákra.

A helyhatósági választásokon a választópolgárok a lakóhelyük vagy tartózkodási helyük szerinti szavazóhelyiségben szavaznak, ha a lakcímüket a választás időpontja előtt legalább 60 nappal nyilvántartásba vették a hatóságok. Szavazni a román állam által kiállított érvényes személyazonosító okmányokkal lehet: személyazonosító igazolvány; elektronikus személyazonosító igazolvány; ideiglenes személyazonosító igazolvány; elektronikus diplomata útlevél; szolgálati útlevél; elektronikus szolgálati útlevél; katonai szolgálati igazolvány (katonai iskolák tanulóinak esetében).

Az egyszerű útlevelet, az egyszerű elektronikus útlevelet és az egyszerű ideiglenes útlevelet csak azok a külföldön lakóhellyel rendelkező román állampolgárok használhatják a szavazóhelyiségben, akik az országban adják le a szavazatukat.

Nem élhetnek szavazati jogukkal az idei önkormányzati választásokon azok a külföldön lakóhellyel rendelkező választópolgárok, akik 2024. április 11. után jelentették be tartózkodási helyüket az országban. Azok a külföldön élő választópolgárok, akiknek 2024. április 11. előtt bejelentett tartózkodási helyük van az országban, de nem szerepelnek az állandó választói névjegyzékben, leadhatják a szavazatukat a tartózkodási lakcímük szerinti szavazóhelyiségben, miután a szavazókörzeti választási iroda elnöke felveszi őket a választói pótlistára.

Azok a belföldi lakóhellyel rendelkező választópolgárok, akik 2024. április 11. előtt az ország más településén jelentettek be tartózkodási helyet, és nem szerepelnek az állandó választói névjegyzékben, szintén leadhatják a szavazatukat a tartózkodási lakcímük szerinti szavazóhelyiségben, miután a szavazókörzeti választási iroda elnöke felveszi őket a választói pótlistára.

Csak a lakóhelyük szerinti településen adhatják le a szavazatukat azok a romániai lakóhellyel rendelkező választópolgárok, akik 2024. április 11. után jelentettek be tartózkodási helyet az országban.

A helyhatósági választásokon való részvételhez a más uniós tagállamok Romániában lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező állampolgárainak a szavazóhelyiség választási irodájában be kell mutatniuk személyazonosító okmányukat a romániai lakcímet igazoló dokumentummal, a regisztrációs igazolással vagy az állandó tartózkodási kártyával együtt. Leadhatják a szavazatukat más uniós tagállamok Romániában szavazásra jogosult állampolgárai akkor is, ha regisztrációs igazolványuk vagy állandó tartózkodási kártyájuk érvényessége 2024. április 11. és június 9. között járt le.

A szavazás vasárnap 7 órakor kezdődik és 22 órakor ér véget. Mivel június 9-én egy időben európai parlamenti és helyhatósági választásokat is tartanak, a választópolgárok eldönthetik, hogy mind a kettőn, vagy csak az egyiken vegyenek részt. 22 órakor a választási iroda elnöke a szavazást befejezettnek nyilvánítja és elrendeli a szavazóhelyiség bezárását. A 22 órakor a szavazóhelyiségben tartózkodó vagy a szavazóhelyiség előtt sorban álló választópolgárok 23 óra 59 percig leadhatják a szavazatukat.

Az országban a választópolgárok az európai parlamenti és helyhatósági választásokon ugyanazokban a szavazóhelyiségekben, ugyanabban az időintervallumban, ugyanazokkal a VOTAT 09.06.2024 feliratú bélyegzőkkel, de külön szavazólapokon szavaznak, a részvételüket pedig külön választói névjegyzékben rögzítik.

Archív felvétel | Fotó: Pataky Lehel Zsolt

Ha a szavazásra jelentkező választópolgár csak az egyik választáson kíván részt venni, a szavazókörzeti választási iroda elnöke vagy az iroda általa kijelölt tagja a választópolgár jelenlétében vízszintes vonallal áthúzza az aláírásra szolgáló rovatot annak a választásnak az állandó választói névjegyzékben, amelyen nem kívánja leadni a szavazatát. Azok a választópolgárok azonban, akik csak az egyik választáson éltek szavazati jogukkal, és akiknek a személyi igazolványára a VOTAT 09.06.2024 feliratú matricát ragasztották, a szavazás lezárásáig még leadhatják a szavazatukat azon a választáson, amelyen nem szavaztak.

A szavazóhelyiségben a választópolgárok személyi igazolványuk bemutatása és a névjegyzék aláírása után megkapják a szavazólapokat és a bélyegzőt. A választópolgárok külön szavaznak, zárt fülkékben, úgy, hogy a bélyegzőt annak a négyszögnek a belső részére ütik, amelyen az általuk preferált jelöltlista vagy jelölt szerepel. Ha a választópolgár a szavazókörzeti választási iroda elnöke által megállapított alapos okból nem tud önállóan szavazni, joga van kísérőt behívni a szavazófülkébe. A választás lebonyolításában részt vevő személyek vagy megfigyelők nem lehetnek kísérők. Az írástudatlanság, a törvények vagy a román nyelv ismeretének hiánya nem számít alapos oknak kísérő segítségül hívásához – pontosította határozatában a Központi Választási Iroda.

Szavazás után a szavazólapokat egyenként össze kell hajtani úgy, hogy az ellenőrző pecsét jól látható legyen, majd bele kell helyezni a megfelelő urnába. Rosszul összehajtott szavazólap esetén a szavazat csak akkor érvényes, ha nem sérül a szavazás titkossága. Ha a tévesen összehajtott szavazólap úgy nyílik ki, hogy a szavazás titkossága nem biztosított, érvénytelenítik a voksot, és a választópolgár egyetlen alkalommal kaphat egy újabb szavazólapot. A szavazólapról tilos fényképet vagy videófelvételt készíteni, ez szabálysértésnek minősül.

Mozgóurna igényelhető

A helyváltoztatásra betegség vagy mozgáskorlátozottság miatt képtelen személyek mozgóurnát kérhetnek a választásokra. Ezt a rendőrségi őrizetben, házi őrizetben vagy előzetes letartóztatásban levők, illetve azok a letöltendő szabadságvesztésre ítélt személyek is igényelhetik, akiket nem fosztottak meg szavazati joguktól. A helyhatósági választásokon a lakóhelyén tartózkodó, mozgásképtelen választópolgár a szavazati jogát a lakóhelye szerinti szavazóhelyiségtől kért mozgóurnával gyakorolhatja az állandó választói névjegyzékről készített kivonat alapján.

A tartózkodási helyük szerinti szavazóhelyiségben azok szavazhatnak mozgóurnával, akik a tartózkodási lakcímüket 2024. április 11. előtt jelentették be a hatóságoknak. A mozgóurnát elektronikus formában is lehet igényelni. Az igénylést az érintett választópolgárnak kell aláírnia, de más személy – például egy hozzátartozója – is benyújthatja. A kérvényhez csatolni kell a kérelmező mozgásképtelenségét igazoló dokumentumot.

Az igényléseket a választások napján is be lehet nyújtani, a hatóságok azt javasolják, hogy ezeket szombaton 18 és 19 óra között, illetve vasárnap 14 óra előtt küldjék el.

33 EP-képviselőt választunk

Vasárnap több mint 18,9 millió román állampolgárt várnak az urnákhoz, hogy megválasszák az ország európai parlamenti (EP-) képviselőit. Az EP-választásokra összesen 18 955 szavazókörzetet alakítottak ki az országban és 915-öt külföldön, a legtöbbet Olaszországban, Spanyolországban és Nagy-Britanniában. Az európai parlamenti választásra 12 párt és választási szövetség állított listát, illetve négy független jelölt is indul.

Románia 33 képviselőt küldhet a következő öt évre a brüsszeli Európai Parlamentbe. A képviselői helyekért 494 jelölt szállt versenybe pártlistákon vagy függetlenként. A vasárnapi EP-választáson szavazhat minden 18. életévét betöltött román állampolgár, ha nem korlátozták választójogát, vagy nem tiltották el a szavazástól jogerős bírósági ítélettel. Más európai uniós tagállam polgárai is szavazhatnak, ha előzetesen kérték felvételüket a speciális választói névjegyzékbe.

A külügyminisztérium tájékoztatása szerint a más uniós tagállam választói névjegyzékében szereplő román állampolgárok abban az esetben szavazhatnak a romániai EP-képviselőkre, ha nyilatkozatot írnak alá arról, hogy nem éltek szavazati jogukkal abban az országban, amelyiknek a választói névjegyzékében szerepelnek.

Az EP-választáson a választópolgárok a lakóhelyük vagy bejelentett tartózkodási helyük szerinti szavazóhelyiségben voksolhatnak. Azok a választópolgárok, akik a választások napján a lakhelyüktől eltérő településen tartózkodnak, bármely szavazókörzetben élhetnek alkotmányos jogukkal és pótlistára kerülnek.

Archív felvétel | Fotó: Pataky Lehel Zsolt

Azok a román állampolgárok, akik a szavazás napján külföldön tartózkodnak – turistaként vagy ott élnek –, bármely külföldi szavazókörzetnél leadhatják voksukat. Csak azok képeznek kivételt, akik az Állandó Választási Hatóság (AEP) nyilvántartása szerint más európai uniós tagállam választásán szavaznak. Ők csak azután voksolhatnak a romániai jelöltekre, ha nyilatkozatot írnak alá arról, hogy nem éltek szavazati jogukkal más tagország EP-választásán.

Szavazni a román állam által kiállított érvényes személyazonosító okmányokkal lehet: személyazonosító igazolvány; ideiglenes személyazonosító igazolvány; elektronikus diplomata útlevél; szolgálati útlevél; elektronikus szolgálati útlevél; katonai szolgálati igazolvány (katonai iskolák tanulóinak esetében). Úti okmánnyal és szavazókártyával nem engedélyezett a szavazás.

A szavazóhelyiségek 7 órakor nyitnak és 22 órakor zárnak – a külföldi szavazókörök esetén az időpontok helyi idő szerint értendők. Mivel június 9-én egy időben európai parlamenti és helyhatósági választásokat is tartanak, a választópolgárok eldönthetik, hogy mind a kettőn, vagy csak az egyiken vesznek részt. A nap végén, 22 órakor a körzeti választási iroda elnöke a szavazást befejezettnek nyilvánítja és elrendeli a szavazóhelyiség bezárását. A 22 órakor a szavazóhelyiségben tartózkodó vagy a szavazóhelyiség előtt sorban álló választópolgárok 23 óra 59 percig leadhatják a szavazatukat.

Mindegyik romániai szavazóhelyiségnek egy mozgóurna áll a rendelkezésére. Külföldön nincs lehetőség mozgóurnás szavazásra.

A rovatból ajánljuk:

Adóamnesztiát hirdetett a kormány
A pénzügyminisztérium szerint 330 ezer cégnek és 850 ezer magánszemélynek van tartozása, melyek összértéke 72 milliárd lej.
Magyarország mindent megtesz azért, hogy Románia még idén beléphessen a schengeni övezetbe
A közúti határellenőrzés megszűnésével eltűnnének a hosszú sorok.
Jövő áprilistól megszűnik az energiaár-támogatás, csak a rászorulók kaphatnak szubvenciót
Jelenleg havi 100 kW/h-nál kisebb fogyasztás esetén a villanyszámla nem haladja meg a 45 lejt.
Idén eddig több mint 90 ezer betétdíjas csomagolást váltottak vissza
Augusztus elsejéig 1,336 milliárd palackot és fémdobozt vittek vissza.
A bevándorlókkal nőtt Románia állandó lakossága
Az év első napján 19 064 409-en éltek az országban.
Jövő héten kezdik meg az oktatási-nevelési támogatás utalását
Több mint 227 ezren részesülnek a magyar állam támogatásában: az 100 ezer forintnak megfelelő össze az elmúlt tanévre jár.