A kormányban részt vevő Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elvárja, hogy Románia lépjen ki abból a perből, amely a Minority SafePack nevű kisebbségvédelmi kezdeményezés ügyében indult az Európai Unió bíróságán, ellenkező esetben fontolóra veszi a koalícióból való kilépését – erősítette meg az MTI-nek szombaton Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, a bukaresti kormány miniszterelnök-helyettese. Az RMDSZ az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójával (FUEN) közösen dolgozta ki a Minority SafePack nevű európai polgári kezdeményezést, amely a kisebbségvédelmet érintő témákban szorgalmaz uniós szintű jogalkotást. A kezdeményezés bejegyzését az Európai Bizottság (EB) elutasította: ez ellen fellebbezett az RMDSZ a luxemburgi bíróságnál, a perbe pedig Románia is belépett, de nem az RMDSZ, hanem az EB oldalán.
Az RMDSZ elnöke elmondta: erről a bukaresti külügyminisztérium döntött anélkül, hogy a koalícióban ezt megvitatták volna, vagy a perben már részt vevő RMDSZ tudott volna róla. Rámutatott: számára vállalhatatlan, hogy felperes és alperes is legyen ugyanabban az ügyben. Úgy vélekedett, semmilyen formában nem sérül a román érdek, és „közép-kelet-európai butaság” volt Románia részéről beugrani a perbe, amit az is bizonyít, hogy sem Németország, sem Dánia, sem Olaszország, sem Ausztria nem lépett be a perbe, pedig a területükön élő kisebbségek képviselőivel közösen kezdeményezett az RMDSZ uniós jogalkotást a kisebbségek védelmében.
Kelemen Hunor hangsúlyozta: az európai polgári kezdeményezést becsületbeli ügynek tartja, a koalíciós feszültségnek pedig csak az lehet a megoldása, ha Románia kilép a perből. Arra a kérdésre, hogy kilép-e az RMDSZ a kormányból, ha a kormány nem vonja vissza a perbelépésről szóló döntését, Kelemen Hunor azt mondta: erre a kérdésre nem most kell válaszolnia. A külföldön tartózkodó politikus jelezte: az országba való visszatérése után, jövő héten megbeszélést folytat Victor Ponta miniszterelnökkel és bízik abban, hogy sikerül megoldaniuk az ügyet. Arra a kérdésre, hogy a külügyminiszter távozása jelentené-e a megoldást, Kelemen Hunor azt mondta: ez Titus Corlăţean problémája. Kelemen Hunor szerint neki most azt kell eldöntenie, hogy ő maga marad-e a kormányban. Erről a Victor Pontával való találkozó utánra ígért döntést a román kormány miniszterelnök-helyettese. A külügyminiszter korábban lemondását helyezte kilátásba, ha Románia visszalép az ügyben. „Én abban bízom, hogy az a közös vállalásunk, hogy 2016-ig próbálunk egy jó kormányzást biztosítani, nem pedig 4 hónapra, az a miniszterelnök számára is fontos vállalás.” Ha így van, Romániának a perből visszalépése nem okozhat semmiféle problémát – mondta Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Az RMDSZ és az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) által kidolgozott Minority SafePack elnevezésű javaslatcsomag nyelvi, oktatási, kulturális kérdésekben, a regionális politikában, a kisebbségek európai parlamenti jelenlétének kérdésében, a diszkriminációellenesség, a médiaszabályozás és a támogatáspolitika területén javasolt intézkedéseket az EU-nak. Az Európai Unió 2012 áprilisa óta teszi lehetővé, hogy polgárai az európai polgári kezdeményezés jogával éljenek. Ennek lényege, hogy olyan javaslat esetén, amelyet az unió egymillió polgára támogat aláírásával, az Európai Bizottság jogszabályt alkothat egy adott kérdéskörben, amely összhangban áll az európai uniós alapszerződéssel és irányelvekkel.
Románia meg akarja előzni, hogy az Európai Unió Bíróságának joggyakorlata révén uniós hatáskörbe kerüljenek a tagállamok szuverenitását érintő olyan kérdések, mint a kisebbségekhez tartozók jogainak védelme – közölte szombaton Titus Corlăţean tárcavezető. Corlăţean ezzel magyarázta azt, hogy Románia az Európai Bizottság oldalán lépett be az etnikai, és nyelvi közösségek jogairól szóló európai polgári kezdeményezések elutasítása miatt a luxemburgi bíróságon indított perekbe.
Korábban a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és partnerei azt kezdeményezték, hogy az EU kezelje kiemelt figyelemmel azokat a régiókat, amelyeket nemzeti, etnikai, kulturális, vallási, nyelvi sajátosságok különböztetnek meg az őket körülvevő régióktól. Ennek az európai polgári kezdeményezésnek a bejegyzését is elutasította az Európai Bizottság, a döntés ellen indított luxemburgi perbe pedig Románia szintén az EB oldalán lépett be. Magyarország mindkét esetben a kezdeményezők oldalán lépett be a perbe. „Ebben a jogi procedúrában az EU - Románia által is helyeselt - álláspontja ütközik a perbe belépő Magyarország álláspontjával, amely az Európai Unió révén kívánja megvalósítani azon célkitűzését, hogy az uniós országokban élő magyar etnikai kisebbségek nemzetközi gyámjává váljék” – fogalmazott Corlăţean.
MTI
