Szent István király és a keresztény magyar államalapítás ünnepe van ma. 931 éve, azaz 1083. augusztus 20-án I. László a székesfehérvári bazilikában szentté avatta az 1038-ban meghalt I. István király relikviáit. Ennek emlékére ünnepeljük Szent István királyt és a keresztény magyar államalapítást. 1771-ben Mária Terézia nemzeti ünnepként felvetette a naptárakba. Elhozatta a Szent Jobbot Bécsbe, majd Budára, amelyet ettől kezdve minden évben körmenetben vittek végig a városon. 1891-ben Ferenc József az ünnepet munkaszüneti nappá nyilvánította.
1945-ben eltörölték Szent István ünnepét, vagyis az „új kenyér ünnepe” néven újult meg, 69 évvel ezelőtt. Legősibb magyar nemzeti ünnepünket vallási és nemzeti tartalma miatt törölte el az akkor hatalom. A két világháború között Szent István és a keresztény magyar államalapítás ünnepe új jelentést is kapott. Kiegészült a Szent Istváni, vagyis a Trianon előtti Magyarországra való emlékezéssel. 1949-től 1989-ig augusztus 20-át mint az új alkotmányt, a szocialista államalapítás ünnepét, az „alkotmány napját” ünnepelték. 1989-ben a régi hagyományok szerint ismét megrendezésre került a Szent Jobb körmenete.
Budapesten, a Kossuth Lajos téren tartott állami ünnepségen, az ünnepélyes zászlófelvonást követően Áder János magyar köztársasági elnök azt mondta: az elmúlt ezer év nemzedékeinek sorsa azt taníthatta, hogy nekünk, magyaroknak az igazságunkat, az érdekeinket magunknak kell képviselnünk, és érdekeink gyakran csak mások érdekeivel együtt érvényesülhetnek. „Megtanulhattuk, hogy a minket megillető tiszteletet nekünk magunknak kell megkövetelnünk, miként azt is, hogy ezt a tiszteletet a másoknak megadott tisztelettel érdemelhetjük ki” – fogalmazott. Áder János szólt arról is, hogy értékeinket csak a nyugati polgárosodás révén gyarapíthatjuk, Magyarország függetlensége pedig nem adomány, hanem olyan felbecsülhetetlen érték, amelyért minden nemzedéknek meg kell küzdenie. „Felemelkedés csak akkor születik, ha az állam és polgárai közötti felelősség egyensúlyban van, ha az állam nemcsak felelősséget tesz polgárai vállára, hanem maga is felelősséggel viseltetik polgárai iránt.”
Az államfő szerint hibáinkból okulni kell, és nem az ellenfelek számát, hanem a szövetségesekét érdemes gyarapítani. Áder János felelevenítette az ország történelmi fordulóit, amelyekből – mint mondta – érdemes tanulni: száz éve tört ki az első világháború, amely után „hosszú időre szétszakították nemzetünket”, és hetven éve kezdődött a zsidó és cigány honfitársaink haláltáborokba deportálása.”Hetvenéves tapasztalat, hogy az állam soha, semmilyen ideológia nevében sem fordulhat saját polgárai ellen” – hangsúlyozta. Hozzáfűzte: a szovjet csapatok 1956-ban a magyarok szabadságharcát ugyan leverték, szabadságvágyát azonban nem tudták leverni. Huszonöt évvel ezelőtt vált visszafordíthatatlanná a békés polgári átalakulás folyamata, és a magyarok elindították a vasfüggönnyel szétszakított Európa újraegyesítését. „Ekkor tettük egyértelművé ismét, hogy hűek maradtunk a Szent István-i örökséghez” – mondta, hozzátéve: az államalapító királyunk nyugatra tekintett.
A sorsfordító események sorát úgy folytatta: tizenöt évvel ezelőtt az ország sikeresen csatlakozott a NATO-hoz, és tíz évvel ezelőtt vált az Európai Unió tagjává. Az államfő a hadsereg főparancsnokaként szólt az esküt tett honvédtisztekhez, kifejezve: feladatuk a szolgálat azért, hogy hazánk a NATO szövetségeseként mindig elegendő erővel rendelkezzen ahhoz, hogy a békét senki se háborgassa.
Áder János az államiságunk ünnepét a nemzeti önbecsülés napjának nevezte és azt mondta: államfőként augusztus 20-án a legfontosabb feladatának tartja, hogy tiszteletét fejezze ki minden honfitársának. Kijelentette azt is: méltányolni kell, hogy békében és szabadságban élhetünk. Beszédét Kölcsey Ferenc szavaival zárta: „A haza minden előtt”.
MTI
