Békéscsabai muzeológusok vettek részt szakmai tapasztalatcserén Borosjenőben a múlt hónapban | Fotó: Munkácsy Múzeum
Az Aradtól mintegy 50 kilométerre található Borosjenő (Ineu) várkastélya a térség egyik legértékesebb műemléképülete. Az évtizedek óta üresen álló épületegyüttes helyreállítására és biztonságossá tételére 2019-ben írták alá a finanszírozási szerződést 18,9 millió lej értékben. A kivitelezés az engedélyek késése miatt csak 2022 júliusában kezdődött el. Călin Abrudan polgármester az Agerpresnek elmondta: a helyreállítási munka első szakasza még tart, 90 százaléka van készen. Ennek befejeztével még nem nyitják meg a kastélyt a közönség előtt, mert ősztől újabb munka kezdődik, egyebek között a felújítás során eddig talált értékes épületdarabokat restaurálják.
Jelenleg a tornyok tetőzetén dolgoznak, ez a munka ősszel fejeződik be. Ekkor kezdődne el az újabb kivitelezési szakasz, amelyre kiírták a versenytárgyalást 14,3 millió lej értékben. Ennek keretében liftet szerelnek fel az udvarban, és az utolsó beltéri munkálatokra is sor kerül. Ezekkel nyolc hónap alatt kell elkészülni, így a felújított várat pontosan 25 évvel a bezárása után, jövő nyáron nyitnák meg a látogatók előtt – mondta az elöljáró. Hozzátette: a külső falakat nem vakolják be, csupán védőlakkal vonják be, hogy látható maradjon a tégla vöröses színe. A felújított várban múzeum, könyvtár, több konferencia- és rendezvényterem is lesz.
Borosjenő várkastélyában előbb 2016-ban, majd 2019 őszén a Rómer Flóris-terv finanszírozásában találták meg a településhez közel állt egykori rendház, Dénesmonostora kőmaradványait. A borosjenői vár falaiból előkerült, 12. századi leletanyag az utóbbi évtizedek legfontosabb és leggazdagabb román stílusú kőfaragvány-együttese a régióban – közölte akkor az MTI-vel a Teleki László Alapítvány.
A dénesmonostorai kolostorból korábban egyetlen lelet volt ismert: egy szirént ábrázoló faragott kő, amelyet ugyancsak a borosjenői vár falában találtak meg az épület legutóbbi, 1870-es évekbeli felújításakor. Ez Budapesten, a Magyar Nemzeti Múzeumban látható. Közel 150 évvel később a „társait” is megtalálták a szakemberek: 2016-ban 9 korai faragványt sikerült kiváltani, 2019-ben 14 újabb, kisebb-nagyobb kőelemmel bővült a leletegyüttes, köztük két oszlopfővel. Előkerült továbbá több összeillő párkányelem, valamint talán a kolostor egyik nagyobb kapujának egy íves töredéke, és egy kisebb kapu szárának a részlete. A kiváltott kőfaragványok az aradi múzeumba kerültek.
Több olyan értékes faragványt is azonosítottak, amelyeket a felújítás során nem lehetett kiváltani, például az északnyugati torony pincéjében két korabeli festett kőlapot. A korábban közölt tervek szerint a leletegyüttes végső kiállítási helye a felújított borosjenői várkastély lenne.
Borosjenő várának első említése a 13. századból való castri Jeneu alakban. A szabályos alaprajzú, négy sarokbástyás várkastélyt a 16. század végén, a reneszánsz jegyében kezdték el építeni. Török és osztrák kézen is volt, katonai jellege 1746-ban szűnt meg, amikor Mária Terézia parancsára a jenői helyőrséget az aradi várba rendelték. 1901-ig honvédlaktanyaként működött. A kommunizmus idején kisegítő iskola és árvaház működött benne, ez 1998-ban költözött el. Ezután került az önkormányzat tulajdonába, amely uniós alapokból igyekszik helyreállítani és turisztikai látványosságként hasznosítani.
MTI
