Ismét közkincs az Ereklyemúzeum [AUDIÓ]

Az 1849. október 6-án Aradon kivégzett honvédtisztek személyes tárgyaival együtt több mint 17 ezer tárgyi emléket és írásos dokumentumot őriznek Aradon, a magyar Nemzeti Múzeum és a budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum anyaga után ezt tekintik a harmadik legjelentősebb '48–'49-es gyűjteménynek.

Az Ereklyemúzeum egy 1867-es felhívás után, országos gyűjtés eredményeként jött létre Aradon, 1893. március 15-én nyitottak meg a színház emeleti részén. Miután kinőtte eredeti helyét, a Kölcsey Egyesület kezdeményezésére 1913-ban épült Kultúrpalotába költöztették át (ez jelentette a mostani Arad Megyei Múzeum alapját). A kiállítás túlélte a trianoni békediktátumot, a román közigazgatás bevezetését, sőt az 1956-ot követő időszakot is, csak ezután kezdték fokozatosan ritkítani, mígnem 1974-ben, Nicolae Ceauşescu kommunista diktátor személyi kultuszának megerősödésekor száműzték a raktárak mélyére.

Most ismét méltó helyére került a Kárpát-medencei magyarság nemzeti öröksége – fejtette ki a megnyitón Faragó Péter, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség Arad megyei szervezetének elnöke. „Az aradi Kölcsey Egyesület kezdeményezésére, és munkájuknak köszönhetően egy páratlan gyűjtemény tulajdonosa lett az aradi múzeum. És most abban a Kultúrpalotában vagyunk, amelyet azért is építettek meg az elődeink, hogy ennek a kincsnek méltó helye legyen. És ezek a kincsek mától ismét egy állandó kiállítás keretében vannak itt. Mert nem a pincében van a helyük, hanem a nyilvánosság előtt, ahol magyar, román, akárki eljöhet ide, és megcsodálhatja őket. Az Ereklyemúzeum az 1848–49-es szabadságharcnak, az Aradon kivégzett 13 mártír tábornoknak állít emléket. Bízom benne, hogy a következő generációk már szabadon látogathatnak ide, zavartalanul gyönyörködhetnek ezekben a kincsekben, és tanulva ápolhatják a múltat, őrizhetik történelmi értékeinket, emlékeinket” – mondta beszédében az RMDSZ-elnök.

Bognár Levente aradi alpolgármester emlékeztetett arra, hogy az 1989-es rendszerváltás után sok időnek kellett eltelnie ahhoz, hogy a többségi román önkormányzati és intézményvezetők, véleményformálók elismerjék és elfogadják a magyarság számára fontos történelmi emlékeket. „A románság körében még ma is tartja magát a történelemhamisítás, miszerint a magyar honvédtábornokok negyvenezer román gyilkosai voltak, ami ferdítés, és minden valóságalapot nélkülöz. Most léptünk a normalitás útjára, a kiállításmegnyitó jó példa arra, hogy Aradon, az Európa Kulturális Fővárosa címére pályázó városban tényleges a kölcsönös tisztelet” – fogalmazott az elöljáró.

A rendezvényen jelenlévő Gheorghe Falcă aradi polgármester azt hangsúlyozta, hogy az Ereklyemúzeum közkinccsé tétele „magától értetődő esemény”, és a szabadságharcosoknak minden körülmények között kijár a tisztelet. Felidézte, hogy 2000-ben az első román önkormányzati tisztségviselő volt, aki koszorúzott október 6-án a vesztőhelyen álló obeliszknél. „Akkor felhördült a román közvélemény, hogy egy móc ilyesmire képes” – utalt arra, hogy ő is a Mócvidékről származik, akárcsak az 1848–1849-ben a magyar forradalmi seregek ellen forduló Avram Iancu és csapatai.

2009-ben és 2010-ben a szegedi Móra Ferenc Múzeummal és a Budapesti Hadtörténeti Intézettel és Múzeummal közösen, európai uniós támogatásból katalogizálták, restaurálták és gyűjteménybe foglalták az Ereklyemúzeum anyagát. Felicia Aneta Oarcea aradi muzeográfus, történész erről a közös munkáról is beszélt, illetve arról, hogy a kiállításon olyan ritkaságok láthatók, mint Kossuth Lajos pipája, gróf Leiningen-Westerburg Károly szívurnája, Damjanich János mankója és összecsukható karosszéke, vagy annak a szekérnek a darabjai, amelyen Damjanichot a vesztőhelyre vitték.

Peter Hügel múzeumigazgató szerint régi adósságot törlesztett az intézmény a kiállítás megnyitásával. Megígérte, hogy további tárgyakat is közszemlére tesznek, és a jelenlegi négy termen kívül további helyiségeket is a tárlat rendelkezésére bocsátanak.

Az Ereklyemúzeum keddtől vasárnapi 9–17 óra között látogatható az Arad Megyei Múzeum második emeletén, tárlatvezetést előre kell kérni, magyar nyelvű tárlatvezető nincs, úgyhogy a magyarországi turistacsoportoknak ajánlatos tolmáccsal, vagy magyarul beszélő idegenvezetővel érkezniük.

Pataky Lehel Zsolt

Hallgassa meg a Bukaresti rádió magyar adása számára készölt riportot!