Három RMDSZ-es vezetésű önkormányzatban már megalakultak a képviselőtestületek

Idén a megválasztott polgármesterek a területileg illetékes törvényszéken tettek esküt, de Papp Attila, aki a negyedik mandátumát kezdte meg Nagyiratos község élén, hétfő délelőtt a helyi választottak előtt is letette polgármesteri fogadalmát. Mint mondta:

Így tartottam helyesnek, hogy a helybéliek előtt is esküt tegyek.

Hozzátette, hogy a 11 tagú képviselőtestületből kilencen esküdtek fel, ugyanis egy RMDSZ-es és egy szociáldemokrata párti (PSD) tanácsos mandátumigazolása még nem érkezett meg. Ők egy következő ülésen válnak hivatalosan is képviselőkké, és akkor kerül majd napirendre az alpolgármester megválasztása is (köztudomású, hogy az alpolgármestereket nem közvetlenül a szavazók, hanem a tanácstagok maguk közül választják). A Nagyiratosból, Nagyvarjasból és Kisvarjasból álló községben rendkívül szoros volt a nyári polgármester-választás eredménye, Papp Attila mindössze hét szavazat különbséggel nyert a Nemzeti Liberális Párt (PNL) jelöltjével szemben. A képviselőtestületbe négy-négy RMDSZ-es, illetve PNL-s tag jutott be, rajtuk kívül két PSD-s és egy jelölt a humanista szociál-liberális párt (PUSL) részéről kapott helyet.

Sandu Krisztiánt másodszor választották meg Sofronya község elöljárójának (azelőtt négy évig alpolgármester is volt). Az Arad vonzáskörzetében található Sofronya és a közigazgatásilag hozzá tartozó Szentpál lakossága az elmúlt években a városból kitelepülőknek köszönhetően megnőtt, így a helyi képviselőtestület létszáma is 11-ről 13-ra duzzadt.

Az RMDSZ sikerként értékelte, hogy ennek ellenére az eddigi három magyar képviselő helyet öt jelöltek juttattak be júniusban.

A PNL-nek négy, a szélsőségesen nacionalista Románok Egyesüléséért Szövetségnek (AUR) három, a PSD-nek egy szavazata lesz tanácsban a következő négy évben. Sandu Krisztián szerint az alpolgármester-választás egy következő ülés napirendjén szerepel majd.

Korondi-Józsa Erika harmadszor tehetett esküt mint Kisiratos polgármestere, és hétfőn az RMDSZ-es többségű tanács is megalakult. A több mint 83 százalékban magyarok lakta településen a 11-ből kilenc képviselői helyet szerzett meg a magyar érdekvédelmi szervezet, de a PSD, illetve a PNL tanácsosa is magyar vagy magyar származású. A hétfői ülésen a szakbizottságok tagjait is megválasztották, illetve 9:2 arányú szavazattöbbséggel az alpolgármestert is: a tisztség az RMDSZ-es Andó Lászlóé maradt, aki az előző két ciklusban is alpolgármester volt.

Kovács Imre a negyedik mandátumát kezdi meg Németperegen, ahol október 31-én tartják meg a képviselőtestület alakuló ülését. Pallagi Mátét első ízben választották meg polgármesternek Tőzmiske községben, ahol eddig is magyar elöljáró volt a 24 évig hivatalban lévő Haász Tibor személyében, de ő már nem vállalt szerepet a közigazgatásban; Tőzmiskén november 4-én tartják a helyi tanács alakuló ülését.

Miért a törvényszéken tettek esküt a polgármesterek?

Köztudomású, hogy a helyhatósági választásokat előre hozták, és – úgymond takarékossági okokból – az európai parlamenti választásokkal egy időben szervezték meg június 9-én. Tóth Csaba Arad megyei prefektus szerint a választások megszervezéséhez szükség volt törvénymódosításra, s ebben szerepel az a kitétel, hogy a megválasztott polgármesterek 30, a helyi tanácsosok pedig 60 napon belül kell esküt tegyenek, a referenciadátum pedig szeptember 27. volt, ami a négy évvel ezelőtti választások napja, vagyis akkor járt le a 2020-ban megválasztott tisztségviselők mandátuma. Az RMDSZ-es kormánymegbízott kérdésünkre kifejtette: a mandátumokat nem akarták lerövidíteni, ellenben az idén mandátumhoz jutott polgármesterek figyelmét felhívta a törvényben megszabott határidőre – és arra, hogy a törvényszéki bíró előtt is letehetik az esküt –, elkerülendő a felesleges pereskedéseket. Ezért Arad megyében minden meg- vagy újraválasztott polgármester a múlt héten már letette az esküt, míg az önkormányzati képviselők eskütétele napokban zajlik.

Arad megyében az RMDSZ az öt polgármesteri tisztségen kívül 54 helyi és két megyei tanácsosi mandátumot szerzett.

A magyar érdekvédelmi szervezet vezetőségének fő célja az egyik aradi alpolgármesteri tisztség visszaszerzése, ami szimbolikus jelentőségű az aradi magyarság számára. 1996-tól 24 éven volt magyar alpolgármestere a városnak (az első ciklusban Darida János, utána öt mandátumon keresztül Bognár Levente személyében), de a 2020-as választások eredményének, no meg a PNL és a PSD kormánykoalíciós megállapodásának következményeként az RMDSZ-nek már „nem osztottak lapot”.

Faragó Péter parlamenti képviselő, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke szerint tárgyalásokat kezdeményeztek az alpolgármesteri tisztségről és az egyik alelnöki tisztségről a megyei önkormányzatban, de egyelőre falakba ütköztek.

Nincs előrelépés, mert a többi párt nem azon van, hogy a helyhatósági választások eredményének függvényében a helyi közösségek akaratának megfelelően a közigazgatásra összpontosítson, hanem várják az elnök- és a parlamenti választás eredményét, mert attól tartanak, hogy olyan döntést hoznak helyi szinten, ami az országos választások eredményének tükrében nem lesz számukra előnyös

– nyilatkozta a megyei RMDSZ-elnök.

A 23 tagú aradi képviselőtestületben a PNL és a PSD hat-hat, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) öt, az AUR három, az RMDSZ pedig két szavazattal rendelkezik (csakúgy, mint a 33 tagú megyei küldöttgyűlésben). A szóbeszéd azt tartja, hogy a november 8-ra kitűzött aradi alakuló ülésre a nagyobb pártok tagjai nem is mennek el, így kvórumhiány miatt meg sem alakulhat a képviselőtestület, vagyis a pártok kivárásra játszanak.