Az RMDSZ-frakció a tavaly decemberi centenárium után terjesztett törvénytervezetet a parlament elé a nyilatkozatban szereplő autonómiaígéret jogi kodifikációjával.
Az erdélyi románok 1918-as nemzetgyűlése által Gyulafehérváron elfogadott nyilatkozat harmadik pontja „teljes nemzeti szabadságot” irányoz elő az összes együtt élő népnek, és kimondja, hogy „minden nép számára a saját nyelvén biztosít oktatást, közigazgatást és ítélkezést az illető néphez tartozó személyek által, és a lakosok számának arányában, minden nép képviseleti jogot fog kapni a törvényhozó testületben és a kormányzati szervekben”.
Az RMDSZ által kidolgozott jogszabály előírná, hogy a román állam biztosítson a nemzeti kisebbségeknek lakosságarányos képviseletet a választott intézményekben, így a helyi és a megyei önkormányzatokban, a román és az Európai Parlamentben, valamint a bíróságokon és ügyészségeken. A törvény azt is előírná, hogy a kisebbségi oktatás és a kulturális élet önigazgatását a kisebbségi statútumban szabályozzák, valamint azt, hogy a megyei önkormányzatok döntése nyomán tegyék lehetővé fejlesztési régiók és különleges státusú autonómiák megteremtését azokban a történelmi régiókban, amelyekben nagy számú kisebbségi közösség él.
Az RMDSZ képviseletében Márton Árpád frakcióvezető-helyettes próbálta a cikkelyenkénti vita alkalmával meggyőzni képviselőtársait, hogy ne szavazzanak a Gyulafehérvári Nyilatkozat ellen, ha már azt tekintik a modern román állam alappillérének. A román képviselők azonban láthatóan nem akartak nyilvános vitát folytatni arról, milyen ígéreteket tartalmaz a Gyulafehérvári Nyilatkozat és mi valósult meg azokból, mindössze a jogi és közigazgatási szakbizottság véleményét olvasták fel, amely elutasításra javasolta az RMDSZ tervezetét.
A negatív véleményt a törvényhozási tanács elutasító álláspontjára alapozták. A törvényszövegek jogharmóniáját vizsgáló szakértői testület szerint az RMDSZ törvényjavaslata az alkotmány számos rendelkezésének – az állam egységes jellegére, szuverenitására, polgárai egyenlőségére, a nemzeti kisebbségek parlamenti képviseletére, az anyanyelvű oktatásra, a parlament hatáskörére, a helyi autonómiára, és a helyhatóságok hatáskörére vonatkozó előírásainak – mond ellent és több alkotmánybírósági határozatot is sért.
Néhány nappal a képviselőházi szavazás előtt a Román Akadémia állásfoglalást adott ki arról, hogy szerintük az 1918-as Gyulafehérvár Nyilatkozat nem ígért autonómiát a kisebbségeknek, akik pedig számon akarják kérni a dokumentum bármilyen részletének betartását, azoknak előbb el kellene ismerniük annak lényegét, Erdély és Románia egyesülését.
A képviselőházban 23 képviselő támogatta, 239 ellenezte a jogszabályt. A parlamentben megszokott eljárás szerint valójában a szakbizottságok elutasítást javasló véleményezését bocsátották szavazásra, a jelentést pedig a képviselők túlnyomó többsége megerősítette. Az RMDSZ jelen lévő 20 képviselőjén kívül két ellenzéki párt három törvényhozója voksolt az elutasító bizottsági jelentés ellen.
Az RMDSZ-nek a nem magyar kisebbségek egy-egy képviselőjét tömörítő – általában a mindenkori kormánykoalícióval együtt szavazó – kisebbségi frakció egyetlen tagját sem sikerült meggyőznie arról, hogy támogassa a Gyulafehérvári Nyilatkozat kisebbségekre vonatkozó előírásainak törvénybe foglalását.
Az ügyben a szenátus hoz végső döntést.
MTI
RMDSZ: „A románok megtagadták az ország megalakulásának alapdokumentumát”
A román politikai elit megtagadta az ország megalakulásának alapdokumetumát azzal, hogy a képviselőház leszavazta a Gyulafehérvári Nyilatkozatot törvénybe emelő RMDSZ-tervezetet – olvasható az RMDSZ Tájékoztatóban a reagálás az alházi elutasításra.
„A román politikai pártok ma a sokszor hallott és unalomig ismételt nyilatkozataikon túl szavazataikkal is bebizonyították, hogy az a 1918-as Gyulafehérvári Nyilatkozat, amelyet a modern Románia alapjának tartanak, számukra jelentéktelen. Ma ott tartunk, hogy Románia egy olyan állam, amely megtagadja saját megalakulását, a román politikai elit megtagadja saját adott szavát. A románok száz év után se tanulták meg, hogy mit jelent az adott szó. Ilyen körülmények között készülünk az európai parlamenti választásokra. Ma sok román párt kéri a magyarok szavazatát. Ezek többségükben itt vannak a parlamentben. Egyesek nyíltan vállalják magyarellenességüket, de mások mézes-mázas populizmus mögé bújnak. A szavazatuk azonban egyértelmű: a 21. században sem jár a magyaroknak, amit 1918-ban ígértek nekik” – fogalmazott Korodi Attila képviselőházi frakcióvezető.
Korodi emlékeztetett arra, hogy a Gyulafehérvári Nyilatkozatban szereplő ígéretek törvénybe foglalásának szükségességét jól jelzi az akadémia múlt heti nyilatkozata: „A román tudományos élet fellegvárának tekintett intézmény is megpróbálja elbagatellizálni a száz évvel ezelőtti ígéreteket, mondvacsinált érvekkel bizonygatva azt, hogy Románia maradéktalanul teljesítette a vállalásait. Pedig a modern román állam sem az oktatás területén, sem a szimbólumhasználat terén, sem az igazságszolgáltatással kapcsolatban nem teljesítette – nem csupán a gyulafehérvári ígéreteket, hanem – azokat a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeit sem, amelyekre büszkén hivatkozik európai országként”.
A honatya szerint Románia 2019-ben sem törleszti százéves adósságát a kisebbségek jogainak tekintetében.
