Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc vértanúinak emlékművét, Zala György allegorikus szoborcsoportját 1890-ben avatták fel Aradon, de alig több mint harminc évig láthatták az aradiak, mert az első világháborút lezáró békediktátumot követő román hatalomátvétel után a Brătianu-kormány 1921-ben körbe deszkáztatta, majd 1925-ben lebontatta. 1999. október elsején román–magyar kormányközi megegyezés alapján hozták ki több mint hét évtizedes várfogságából a szoborcsoport alakjait, majd a restaurálás után 2004. április 25-én újból köztérre állították a Román–magyar megbékélés parkjában, ahol helyet kapott a román forradalmár hősök emlékműve is (ez volt a feltétele az újraállításnak).
Erre emlékeztek szerdán Aradon a Szabadság-szobor Egyesület és a megyei RMDSZ szervezetésében. „A szabadságvágyat nem lehet elfojtani, mint ahogy a Szabadság-szobor is kiszabadul, a szabadság is előbb-utóbb a felszínre tör” – mondta Kelemen Hunor.
A Szabadság-szobor újraállításának fontosságát és az aradi magyar közösség kitartását méltatta az évforduló kapcsán Winkler Gyula európai parlamenti képviselő, a május 26-i EP-választások RMDSZ-es jelöltlistájának vezetője és Hegedüs Csilla EP-képviselőjelölt is.
Európai témák az EP-választási kampányban
A sajtótájékoztatón Kelemen Hunor kiemelte, hogy az RMDSZ a hamarosan kezdődő EP-választási kampányban „európai témákra” fókuszál, ezért is választotta az Erős Európát, fejlődő Erdélyt! a kampány jelszavául.
„2019 a változás éve lesz az Európai Unióban, de ennek a változásnak a polgárok javát kell szolgálnia – mondta. – Meg kell erősíteni az uniót, mert az EU sérülékeny a globális versenyben. Egyedül senki sem lesz versenyképes, ezért még nagyobb összefogásra van szükség a tagországok között.”
Az őshonos európai kisebbségi jogait szeretné európai törvényre emelni az RMDSZ, emellett a kohéziós alapok hozzáférhetőségét és az agrártámogatások mértékét növelni. „A földművesektől az elmúlt száz évben mindig csak elvettek a különböző rendszerek és kormányok. Amióta létezik Európai Unió, és mi is tagjai vagyunk, kapnak is az agrárszektorban érdekeltek. Ezt szeretnénk megőrizni” – jelentette ki Kelemen Hunor.
Az RMDSZ-elnök véleménye szerint Románia „évismétlő” az európai uniós támogatási alapok felhasználása szerint. Kifejtette, hogy a múlt héten azt javasolta Viorica Dănicilă miniszterelnöknek, hogy kérje az Európai Bizottságtól a támogatások átcsoportosítását. Ezzel a nagy volumenű projektekre szánt alapokból mintegy kétmilliárd eurót irányíthatnának át a Regionális Operatív Programba, ami a jelek szerint „közkedveltebb” a pályázók részéről. „Remélem, pozitív lesz a válasz” – jegyezte meg a politikus.
Winkler: „A bélyegző a bürokrácia szobra”
Az európai támogatások megpályázása, felhasználása és elszámolása terén a mérhetetlen bürokráciára panaszkodnak a gazdák és vállalkozók – magyarázta Winkler Gyula. „A papírmunka, a táblázatok kitöltése, a rengeteg pecsételés elveszi a munkaidőt” – fogalmazott, majd hozzátette, hogy bár a törvény szerint nem kötelező a bélyegző használata, a különböző román állami hivatalokban még mindig kérik a pecsétet. „Az egész EU-ban mi vagyunk az egyetlen ország, ahol még pecsétet használnak. Az Európai Parlamentnek vagy az Európai Bizottságnak sincsen pecsétje, de nálunk mindenhol kérik. Azt hiszem, a pecsét a romániai bürokrácia megtestesítője, szobra, oda kellene állítanunk a kormány épülete elé” – mondta, derültséget váltva ki a hallgatóságból.
Hegedüs: „Európai védelmet akarunk a kisebbségeknek”
Hegedüs Csilla EP-képviselőjelölt, az RMDSZ kulturális ügyekért felelős ügyvezető alelnöke emlékeztetett arra, hogy Kelemen Hunor kulturális miniszteri mandátuma idején kapta meg a műemlékeket megillető státust az aradi Szabadság-szobor.
Az EP-választásokkal kapcsolatban felhozta, hogy Romániában kettős mércét alkalmaznak a magyar közösséggel szemben, mert míg a németek által alig egy százalékban lakott Vidombákon szerepelhet a „Rathaus” felirat a községházán, a szinte színmagyar Korond polgármesterét a bíróság elrettentő mértékű pénzbüntetéssel sújtotta a „Községháza” felirat miatt.
„Európai törvényt akarunk, amely biztosíthatja anyanyelvünk és nemzeti szimbólumaink korlátlan használatát, kérjük az épített és szellemi-kulturális örökségünk védelmét. Létezik ilyesmi más európai régiókban, nem akarunk semmi újat” – magyarázta Hegedüs Csilla.
Egy román újságíró azt kérdezte az EP-képviselőjelölttől, hogy a székelyföldi területi autonómia kampánytémája lesz-e az RMDSZ-nek, mire Hegedüs Csilla úgy felelt: „Legfontosabb számunkra a nyelv- és szimbólumhasználat biztosítása, az örökségvédelem, az anyanyelvű oktatás lehetővé tétele, az identitás megerősítése. Azt szeretnénk, hogy a magyarság dönthessen a közösséget érintő kérdésekben.”
Lakossági fórum
Délután a Jelen Házban tartottak lakossági fórumot, amelyen bemutatták a jelenlévőknek a május 26-i európai parlamenti választásra készített RMDSZ-programot.
Mile Lajos, Magyarország kolozsvári főkonzulja a választáson való részvétel fontosságát és a magyar érdekképviseletre való voksolás fontosságát hangsúlyozta, mert „ha ott vagyunk, ha nem, a minket érintő döntéseket is fognak hozni, tehát jobb, ha beleszólhatunk”.
Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke szerint az elmúlt harminc évben nem volt ekkora tétje egy választásnak, mint most, amikor „az Európai Uniós ismét egy olyan korszakához érkezett, amikor változás előtt áll”, és – mint mondta – „rajtunk áll, hogy alakítói is legyünk a történelemnek, ne csak elszenvedői”.
Az RMDSZ elnöke szerint eljött a pillanat, amikor az EU-ban szerződéses, alapdokumentumba foglalt reformokra is sor kerülhet, de az őshonos kisebbségek védelme csak akkor lehet ennek része, „ha ott vagyunk”. Ez újdonság az unió vezetői számára, mert a dél-tiroli kisebbségek vagy a finnországi svédek helyzetét rég megoldották, de a közösség keleti bővítésével új kisebbségjogi kérdések is megoldásra várnak. „Eddig nem volt, aki ezt szóvá tegye, mi építjük ezt az utat” – fogalmazott Kelemen Hunor, történelmi pillanatnak nevezve, hogy száz év után van egy olyan fórum, az Európai Parlament, amelyben a Kárpát-medencei magyar képviselők közösen dönthetnek, és „ebből az erdélyi magyarok nem maradhatnak ki”.
Hegedüs Csilla EP-képviselőjelölt jelölt szerint a romániai igazságszolgáltatás kettős mércét alkalmaz az erdélyi magyarsággal szemben, amikor az anyanyelv- vagy a nemzeti jelképhasználatről van szó, és ennek megszüntetéséhez európai szabályozásra van szükség. Úgy vélte, hogy változtatni kell az EU ifjúságpolitikáján is, hogy a fiatalok még több támogatáshoz juthassanak saját vállalkozások beindításához, mert csak így lehet a szülőföldön tartani őket.
Ebbe a gondolatmenetbe illeszkedett Winkler Gyula EP-képviselő és jelölt elképzelése, szerinte ugyanis a szülőföldön való megmaradás és boldogulás után a szülőföldön való gyarapodásra is hangsúlyt kell fektetni. Az unió fő vezetőinek jövőképe egy központi és egy periérikus Európai Unióról szól, ami Winkler szerint megengedhetetlen. „A nemzeti közösségek és a régiók Európáját kell felépíteni, hangsőlyt fektetve az agrárpolitikára, a regionális és a határ menti együttműködésre” – mondta.
