Egyre többen figyelhetik meg a jelenséget | Fotó: Popa Armand
Egy geomágneses vihar eredménye a sarki fény (aurora borealis, a déli féltekén aurora australis), aminek okozója a Nap ciklikussága. „Akkor keletkezik, amikor a Napból érkező töltött részecskék kölcsönhatásba lépnek a Föld légkörével, és ezek a részecskék az északi vagy déli sarkok közelében koncentrálódnak a Föld mágneses mezejének hatására. Az ütközés során a részecskék energiája fényt bocsát ki, amit mi látunk sarki fényként. Bár a jelenség általában a magasabb szélességi körökön figyelhető meg, a Nap aktivitásának fokozódása miatt néha délebbre is láthatóvá válik. Arad felett pirosas fények világítottak az égen, ami a sarki fény egyik ritkábbnak vélt színváltozata. A zöld szín, ami a leggyakoribb, az oxigénatomokkal való kölcsönhatás eredménye, míg a piros szín a magasabban található rétegek gerjesztésekor keletkezik” – magyarázta Popa Armand, az aradi Galaxis Amatőr Csillagászklub tagja.
Nem mindig látszik szabad szemmel, viszont az okostelefonok és a fényképezőgépek kamerái érzékelik azt „A digitális szenzorok több fényt engednek be, mint az emberi szem. Ezelőtt tíz, száz vagy ezer évvel is látható volt ez jelenség mifelénk, de az okoseszközök elterjedésével és a közösségi hálók használatával mind többen örökítik meg. Olvastam régebbi kiadványokban, hogy 1780-ban is láttak Európában sarki fényt, illetve egy az 1900-as évek elején megjelent román csillagászati szaklapban is leírták, hogy bepirosodott az éjszakai égbolt” – mondta Popa Armand.
Az amatőr csillagász szerint azonban a csütörtöki sarki fénynek volt egy különlegessége. „Olyan intenzitású volt, hogy éjfél előtt körülbelül tíz perccel szabad szemmel is láthatóvá vált. Körülbelül tizenöt percet tartott, és azok mondhatják magukat igazán szerencsésnek, akik így csodálhatták meg” – vélte. Szerinte a jövőben várhatóan egyre pontosabb előrejelzések segítenek majd abban, hogy többen megfigyelhessék és megörökíthessék ezt a különleges természeti jelenséget.
