Tizenöt éve áll újra köztéren az aradi Szabadság-szobor [AUDIÓ]

Az újraállítás tizenötödik évfordulójára emlékeztek szerdán Aradon a Szabadság-szobor Egyesület és a megyei RMDSZ szervezésében.

A megyéből érkezett RMDSZ-es önkormányzati tisztségviselőkön, civil szervezeti vezetőkön kívül sajnos kevesen vettek részt az eseményen. Többnyire olyan voltak ott, akiket valamennyi közösségi rendezvény alkalmával látni lehet.

A szobornál mondott beszédében Kelemen Hunor úgy fogalmazott, hogy „vannak szobrok, amelyek mindig többet jelentenek, mint egy műalkotás, mint egy esztétikai értelemben is tökéletesen megkomponált mű, mert minden ember és minden kor soha nem szűnő óhaját fejezik ki, a mi esetünkben a szabadság iránti vágyat.” Ilyennek nevezte Zala György műaalkotását is, mely kifejezi nem csak egy ember és egy nemzedék törekvését. „Minden nemzedék elé tornyosulnak olyan kihívások, amelyek veszélybe sodorják az egyén és a közösség szabadságát. És ahol veszélybe kerül a szabadság, ott mindig veszélybe kerül az emberi méltóság is. Ahol nincs szabadság, ott előbb-utóbb gyökeret ereszt az önkény” – mondta.

Markó Béla, az RMDSZ volt szövetségi elnöke szerint annak ellenére, hogy ez elmúlt másfél évtized hozadéka az, hogy a Szabadság-szobornak a legtöbben a műalkotás szépségét látják, nem szabad megfeledkeznünk az újraállítás indulatokkal, haraggal, olykor kétségbeesésekkel és szorongásokkal teli küzdelméről. „Hol vannak a politikai tanulságok, ha már csak a műalkotás szépségét látják a szoborcsoportban azok, akik nap mint nap elmennek mellette” – tette fel a kérdést.

Király András volt Arad megyei RMDSAZ-elnök és parlamenti képviselő, a 2003-ba az újraállítás jogi keretit adó Szabadság-szobor Egyesület elnöke felidézte, hogy az 1890-es szoborállítás mámorában Salacz Gyula akkor aradi polgármester azzal az intelemmel avatta fel az alkotást, hogy „a szobrot tessék gondozni, tessék őrizni”.

„De ő maga sem gondolta, hoyg ez a vízió teljesen új tartalmat fog kapni az impériumváltásnak köszönhetően. Nagyapáinktól, apáinktól mi is megtanultunk némán, csendben emlékezni, s pont olyan csendben reménykedni, hogy a régi fényképekről jól ismert, ereklyeként tisztelt szobor egyszer ismét állni fog” – mondta Király András.

Faragó Péter parlamenti képviselő, az RMDSZ Arad megyei szervezetének elnöke felidézte, hogy „másfél évtizeddel ezelőtt vérre menő politikai játszmák, mérhetetlen kitartás, és nem utolsósorban összefogás eredményeként újra köztérre állíthattuk Zala György monumentális alkotását.

A beszédek végén a résztvevők elhelyezték a megemlékezés koszorúit. Zala György szülővárosának nevében Horváth Ferenc szlovéniai parlamenti képviselő, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség Tanácsának elnöke koszorúzott.

Az ünnepség zárásanként a Kultúrpalotában ünnepi hangversenyt adott Szecsődi Ferenc Liszt-díjas hegedűművész és Benedekfi István zongoraművész. A megjelenteket Bognár Levente aradi alpolgármester és Brendus Réka, a magyar nemzetpolitikai államtitkárság főosztályvezetője köszöntötte.

Pataky Lehel Zsoltnak a Temesvári Rádió csütörtöki Magyar adása számára készített riportja alább meghallgatható: