A kép illusztráció | Fotó: Pixabay
2021 februárjában jelentették be, hogy egy befektető közel 800 millió eurós beruházással 1064 hektáros napelemparkot kíván létesíteni az Arad megyei Ottlaka és Nagypél közigazgatási területein, a román–magyar határ közelében. A fotovoltaikus parkot, amelynek a teljesítménye 1044 MW, mezőgazdaságra nem alkalmas területen építenék meg, és a kezdeményezők szerint fontos szerepe lesz Románia energiaelőállításában, és nagy mértékben javítja majd Arad megye energiabiztonságát.
Az Erdélyi Kárpát Egyesület (EKE) szatmárnémeti szervezete természetvédelmi szempontból aggályosnak tartotta a beruházást, ezért bírósági úton megtámadta az Arad Megyei Környezetvédelmi Ügynökség által kibocsátott környezetvédelmi engedélyt. „Ez egy természetvédelmi szempontból védett terület, aminek kettős státusa van: egyrészt élőhelyek védelmére, másrészt madarak védelmére lett kijelölve. Szaporodóhely, ősszel és tavasszal az átvonuló madaraknak táplálkozó és pihenőhelye, ugyanakkor telelőhelye is azoknak a fajoknak, amelyek nálunk töltik a hideg évszakot. Tehát egész évben nagyon fontos terület a madárvilág számára, és ezek a madárfajok gyakorlatilag elvesztenék az élőhelyüket” – nyilatkozta a Krónikának Márk-Nagy János.
A szatmárnémeti EKE elnöke tájékoztatásul elmondta: két per van folyamatban, amelyekben a Szatmár Megyei Törvényszék alapfokon ellenük ítélt. Az alperes, a beruházó cég és az Arad Megyei Környezetvédelmi Ügynökség kifogást emelt a keresetük ellen, és próbálták bizonyítani, hogy túl későn támadták meg a környezetvédelmi engedélyt, illetve azt állították, hogy az EKE nem érdekelt fél az ügyben, és ezért nem perelhet. „Ezek az érvek ellentmondanak az Aarhusi Konvenciónak, amelynek Románia is részese, s amit beépített a saját jogrendjébe, és amely azt szavatolja, hogy a környezetvédelemmel foglalkozó civil szervezeteknek joguk van pert indítani, és nem kell bizonyítaniuk az érintettségüket az adott ügyben. Az, hogy későn támadtuk meg, azért nem helytálló, mert ők nem közölték ki az engedélyeket időben. A törvény szerint a tudomásunkra jutás után hat hónapon belül támadhatjuk meg. Mi kikértük hivatalosan, és akkortól számoljuk a hat hónapot, hogy megkaptuk a dokumentumokat” – mondta Márk-Nagy János.
Első fokon a Szatmár Megyei Törvényszék mégis a beruházónak és a környezetvédelmi ügynökségnek adott igazat, de az EKE ezt megfellebbezte, és a Nagyváradi Fellebbviteli Bíróság helyt adott a civil szervezet beadványának, visszautalta a törvényszékre az ügyet. Gyakorlatilag nulláról indul a per. Az egyik ügyben volt egy tárgyalás, a másikban november 13-én lesz, de tulajdonképpen csak most kezdik érdemben tárgyalni a kérdést.
Az 1891-ben alapított, majd a kommunizmusban betiltott, de az 1989-es rendszerváltás után újraalapított Erdélyi Kárpát Egyesület tagszervezetei önálló jogi személyiségek, így a szatmárnémeti EKE is az. Alapszabályzatában a környezet- és természetvédelem, a honismeret, a környezeti nevelés, és minden olyan dolog szerepel, ami a természetben való szabadidő eltöltését jelenti – mondta Márk-Nagy János. A természetjáró és környezetvédő szervezet kész végig járni az igazságszolgáltatás valamennyi lépcsőfokát. „Ha jogerősen elveszítjük a pert, akkor bele kell törődjünk abba, hogy Romániában kimerítettük a jogi lépések összes lehetőségét. Amúgy már tettünk egy kötelezettségszegési feljelentést az Európai Bizottságnál Románia ellen, tehát nyitva van egy ilyen dosszié, aminek része ez az ügy is, illetve más olyan esetek, amelyekben Románia nem biztosítja a gyepterületek megfelelő védelmét, ahogy azt az EU-s jogszabályok előírják” – magyarázta Márk-Nagy János.
Mint mondta, nem ragaszkodnak mindenáron a peres eljáráshoz, ha a beruházó kínál egy áthidaló megoldást. „Nyitottak vagyunk a tárgyalásra. Nekünk az a legnagyobb problémánk, hogy a természet érdeke sérül, ami egyben közérdek. Ezt mondja a törvény is, és azt nem írhatja felül magán- vagy gazdasági érdek. Tehát ha tudnak alternatívát, vagy a negatív hatást csökkenő megoldást kínálni, hogy a természet érdeke ne sérüljön, bele fogunk menni” – mondta.
Petru Claudiu Bătrînuţ, Ottlaka község polgármestere az Agerpres hírügynökségnek azt mondta, hogy tavaly már az építkezési engedélyt is kibocsátotta az önkormányzat, de a munkálatok nem kezdődhettek meg a bírósági tárgyalások miatt. A községháza honlapján elérhető a 2023-ban kibocsátott építkezés engedélyek listája, és azon szerepel a karánsebesi székhelyű West Power Investments kft. – az építkezéssel megbízott cég – számára kiadott hatósági engedély „fotovoltaikus park megépítésére”.
A beruházó a Monsson romániai – konstancai székhelyű – leányvállalata; a Monsson napelemparkokra, szélerőművekre és zöldhidrogénre szakosodott vállalat, állami támogatás nélkül, önerőből, illetve bankihitelekből finanszírozza a kivitelezést. Sebastian Enache, a Monsson képviselője elárulta, hogy az ottlakai és nagypéli beruházáson kívül Arad megyében Kisjenőben és Mácsán építenének még napelemparkokat 2026-ra, amelyeknek összteljesítménye 800 MW. Így az Arad megyei befektetéseik összértéke eléri az 1,4 milliárd eurót, amihez hozzáadódik még egy 200 millió eurós akkumulátorállomás, amit szintén Ottlakán építenek meg, és aminek a tárolókapacitása 500 MW.
Az ottlakai–nagypéli fotovoltaikus park építésén közel ezer személyt foglalkoztatnának, a beüzemelés után pedig mintegy 200 állandó munkahelyet létesítenek, ennyien dolgoznak majd a park működtetésén és karbantartásán. Az Agerpres szerint az ottlakai önkormányzat az építkezési engedély kibocsátásáért 6,5 millió lejt kasszírozott be, ami a község tízéves bevételeivel egyenértékű összeg.
Környezetvédelmi ügynökség: természetvédelmi területeken is lehet építkezni
Az Arad Megyei Környezetvédelmi Ügynökség vezetősége szerint a védett területeken, mint a Natura 2000 hálózat, amilyen az Ottlaka és Nagypél határában lévő több mint ezer hektáros mező, lehet építkezni bizonyos feltételekkel, és az Arad megyei napelempark esetében megtették a törvényes lépéseket. (A Natura 2000 az Európai Unió által létrehozott, olyan összefüggő európai ökológiai hálózat, amely a közösségi jelentőségű természetes élőhelytípusok, vadonélő állat- és növényfajok védelmén keresztül biztosítja a biológiai sokféleség megóvását.)
Nicoleta Potrea, az ügynökség megbízott igazgatója azt nyilatkozta az Agerpresnek, hogy a tervezés fázisában adták ki a környezetvédelmi engedélyt, ami alapján a szóban forgó területet kivonták a mezőgazdasági megmunkálás alól, később pedig kibocsátották a határozatot, amely az építési engedély alapját képezi. „Mivel ilyen nagy Natura 2000 területről volt szó, nem kezeltük felületesen a problémát, hanem teljeskörű környezetvédelmi tanulmányt végeztünk, tanúsítvánnyal rendelkező szakértők véleményét is kikértük, hogy milyen következményekkel járhat az építkezés a védett fajokra” – mondta, hozzátéve, hogy az egész folyamat átlátható volt, a törvényben megszabott határidőkön belül hozták nyilvánosságra a sajtóban.
„Ha megnézik a Natura 2000 hálózatot, egész településeket foglal magába, amelyek külterületein mezőgazdasági munka folyik. Ha természetvédelmi terület is, az nem jelenti azt, hogy ott nem történhet semmi. Azokon a helyszíneken is folyhatnak beruházások, de a gazdasági tevékenység nem mehet a védett növény- és állatfajok rovására” – idézte az Agerpres az igazgatót.
