Két helyiséget rendeztek be és szereltek fel rejtett kép- és hangrögzítő eszközökkel, és a berendezésénél fő szempont volt, hogy minél otthonosabban alakítsák ki a környezetet, hogy a szexuális, fizikai vagy lelki bántalmazást szenvedett kiskorú áldozatok biztonságérzetét növeljék, és bizalommal beszéljenek az őket meginterjúvoló rendőrökkel, nyomozókkal, gyermekvédelmi felügyelőkkel vagy pszichológusokkal. A „vallomásszoba” egyik fala egy a rendőrségi kihallgatásoknál is használt áltükör.
A gyermekbántalmazás súlyos bűncselekmény, ami hosszú távon kihatással van az áldozat személyiségére. Örvendünk, hogy létrehozhattunk egy olyan helyiséget, amelyben a gyerekek és fiatalok bátran megnyílhatnak, kiönthetik a lelküket az őket kérdezőknek anélkül, hogy szembesülniük kellene a másik féllel, az agresszorral
– idézte az intézmény közleménye Stark Erika igazgatót.
A gyermekvédelmi igazgatóság vezetője kiemelte, hogy a kép- és hangrögzítő berendezéseknek köszönhetően nem kell többször is kihallgatni az áldozatot (egy-egy bűncselekmény esetén a nyomozást vezető ügyész, az ügyvéd és a bíró is kikérdezheti), hanem a nyilatkozatát bármikor elővehetik (nyilván a személyiségi jogok és az adatvédelmi törvény betartásával). A többszöri tanúvallomás ugyanis Stark Erika szerint az elszenvedett sérelemhez hasonlóan megviselheti az áldozatot, de így elkerülhető ez.
Az Agerpres hírügynökség szerint a közelmúltban Nagyváradon alakítottak ki hasonló „vallomásszobát”, de az méreteit tekintve kisebb. A következő időszakban Temesváron és Máramarosszigeten követik a példát.