Aradra vezettek a kiterjedt embercsempészhálózat szálai

A bűnszervezetet egy volt belügyi alkalmazott hozta létre, és vezette 2022 óta, aki egy másik gyanúsítottal, egy tartalékos ezredessel együtt hét, külföldi munkaerő importjával foglalkozó munkaközvetítő céget hozott létre, valójában azzal céllal, hogy a munkavállalói vízummal Romániába hozott bevándorlók számára jelentős anyagi haszon ellenében megkönnyítsék a bejutást a schengeni övezetbe.

A hálózathoz 31, főleg Krassó-Szörény, Temes és Arad megyében bejegyzett cég csatlakozott, amelyek a vádhatóság szerint munkaközvetítés ürügyén valójában embercsempészettel foglalkoztak. A vádhatóság szerint 1182, főleg bangladesi és pakisztáni, illetve indiai, nepáli, és szudáni állampolgár számára szereztek törvényes előírások megsértésével munkavállalói vízumot és román tartózkodási engedélyt. A bevándorlók egy része azóta más európai országokba távozott, anélkül, hogy kapcsolatba került volna a számára munkavállalói vízumot igénylő romániai munkáltatóval. A román munkavállalói vízumokat a banda fejenként 500-1000 euróért árulta, „sürgősségi díjként” azonban akár 5000-6000 eurót is felszámolt.

A munkavállalói vízumok és tartózkodási engedélyek kibocsátása érdekében a bűnszervezet a román bevándorlási hivatal (IGI) Krassó-Szörény, Temes, Arad és Hunyad megyei irodáinak „befolyásos” alkalmazottait is beszervezték, Románia nemzetbiztonságát is veszélyeztetve ezáltal, lehetővé téve potenciális terroristák beutazását Romániába – mutatott rá a vádhatóság.

A hatóságok kedden 67 bukaresti, illetve Krassó-Szörény, Temes, Arad, Bihar, Arges és Szeben megyei helyszínen tartottak házkutatást, a DIICOT és a korrupcióellenes ügyészség (DNA) 40 gyanúsított előállítását is elrendelte. Az esetről kiadott közleményben a hatáságok először említik a bevándorlók román munkavállalói vízumokkal Európába történő behozatalát az illegális migrációt irányító embercsempészek „új módszereként”, amelyet 2022 óta alkalmaznak.     

A krónikus munkaerőhiánnyal küzdő Románia 2022 óta évi 100 ezerre emelte az Európai Unón kívüli országokból érkező vendégmunkások évi keretszámát, a legálisan érkező bevándorlók jelentős része azonban megpróbál illegálisan nyugati országokba jutni. A Nyugatra szökött, vagy a határsértés miatt kiutasított bevándorlók pótlása érdekében a román munkáltatók tavaly ősszel a vendégmunkás-keretszám további emelését szorgalmazták, de a kormány a román–magyar határon megnövekedett migrációs nyomás miatt 2024-ben a korábbi szinten tartotta a keretet.

MTI