Két szavazólapot kap minden választópolgár: egyet a képviselő-, egyet a szenátorjelöltekkel | Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Az Állandó Választási Hatóság (AEP) adatai szerint az országban 18 968 szavazóhelyiséget alakítottak ki. A választásokat belföldön vasárnap, külföldön szombaton és vasárnap tartják.
Ki szavazhat?
A 18. életévüket betöltött román állampolgárok voksolhatnak. Nincs szavazati joguk az eltiltás hatálya alatt álló szellemi fogyatékkal élő személyeknek, valamint azoknak, akiket a választások napjáig jogerős bírósági ítélettel megfosztottak a szavazati joguktól. A választópolgárok egy szavazatot adhatnak le a szenátusi és egyet a képviselőházi jelöltlistákra. A szavazás csak személyesen történhet; más személy nevében szavazni tilos.
Hol szavaznak a választók?
A Központi Választási Iroda (BEC) határozata szerint:
- A szavazás napján a lakóhelyük szerinti településen tartózkodó választópolgárok csak abban a szavazóhelyiségben szavazhatnak, amelynek állandó választói névjegyzékében szerepelnek. Ha nem szerepelnek a szavazóhelyiség állandó választói névjegyzékében, választói pótlistára kerülnek.
- A szavazás napján a lakóhelyüktől eltérő bejelentett lakcímük szerinti településen tartózkodó választópolgárok csak a bejelentett lakcímük szerinti szavazóhelyiségben szavazhatnak, függetlenül attól, hogy mennyi ideje laknak az adott lakcímen.
- A szavazás napján a lakóhelyüktől vagy bejelentett lakcímüktől eltérő, de ugyanahhoz a választókerülethez (megyéhez) tartozó településen tartózkodó választópolgárok a választókerület bármelyik szavazóhelyiségében élhetnek alkotmányos jogukkal.
- A szavazókörzeti választási irodák és a választási folyamatot lebonyolító személyzet tagjai abban a szavazóhelyiségben szavazhatnak, ahol dolgoznak, ha lakóhelyük vagy tartózkodási helyük abban a választókerületben van, ahol a szavazóhelyiség található.
- A jelöltek a választókerületük bármelyik szavazóhelyiségében szavazhatnak.
- Azok a választópolgárok, akik nem cserélték le a személyazonossági igazolványukat a lakóhelyük vagy tartózkodási helyük szerinti településről való elköltözésük után, abban a szavazóhelyiségben szavazhatnak, amelynek állandó választói névjegyzékében szerepelnek. Ha nem szerepelnek egyik szavazóhelyiség választói névjegyzékében sem, akkor a személyazonossági igazolványukban szereplő lakóhelyük vagy tartózkodási helyük szerinti szavazóhelyiségben szavaznak.
Mikor lehet szavazni?
Az országban 7 órától 21 óráig tart a szavazás. A 21 órakor a szavazóhelyiségben tartózkodó vagy a szavazóhelyiség előtt sorban álló választópolgárok legkésőbb 23 óra 59 percig adhatják le a szavazatukat.
Milyen okmányokkal lehet szavazni a parlamenti választásokon?
A romániai lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező polgárok a következő személyazonosító okmányok valamelyikével szavazhatnak az országban vasárnap: személyi igazolvány, elektronikus személyi igazolvány, ideiglenes személyi igazolvány, diplomata-útlevél, elektronikus diplomata-útlevél, szolgálati útlevél, elektronikus szolgálati útlevél, katonai szolgálati könyv (a katonai iskolák diákjai esetében).
Kik kérhetnek mozgóurnát?
Az igazoltan beteg vagy mozgásképtelen választópolgárok mozgóurnát kérhetnek. Kérelmüket a választásokat megelőző napon, 18 és 20 óra között kell benyújtani a lakcímük szerinti szavazókörzet választási irodájához. Az igénylést az érintett választópolgárnak kell aláírnia, de más személy – például egy hozzátartozója – is benyújthatja. A kérésnek tartalmaznia kell az igénylő nevét, személyi számát, a személyazonosító igazolványon feltüntetett lakcímét, azt a lakcímet, ahová a mozgóurnát kérik, a személyazonosító igazolvány számát és sorszámát, valamint a telefonszámát. Ehhez csatolni kell a betegséget vagy korlátozottságot igazoló dokumentumok másolatát.
Mozgóurnát a kórházban fekvő betegek és az idősotthonok lakói is kérhetnek, mint ahogyan a rendőrségi őrizetben, házi őrizetben vagy előzetes letartóztatásban levők, illetve azok a letöltendő szabadságvesztésre ítélt személyek is, akiktől nem vonták meg ezt a jogot.
Hogyan zajlik a szavazás?
A választópolgárok egyénileg szavaznak, zárt fülkékben. A szavazólapon annak a négyszögnek a belső részébe kell ütniük a „VOTAT” feliratú bélyegzőt, amelyen a preferált jelöltlista vagy jelölt szerepel. Ezután oly módon kell összehajtaniuk és urnába dobniuk a szavazólapot, hogy a hitelességét igazoló ellenőrző pecsét kívül maradjon. Ha a szavazás titkossága biztosított, a szavazólap nem megfelelő összehajtása nem vonja maga után a szavazat érvénytelenítését.
Ha a szavazólap szétnyílik és a szavazás titkossága nem biztosított, ezt érvényteleníteni kell, és a választópolgár – egyetlen alkalommal – kaphat egy újat. Ezt fel kell tüntetni a választási jegyzőkönyvben.
Szavazáskor a választópolgár csak egyedül tartózkodhat a szavazófülkében. Ha a szavazókörzet elnöke által is tudomásul vett nyomós oknál fogva nem tud segítség nélkül szavazni, behívhat a fülkébe egy kísérőt, aki azonban nem lehet sem a választási iroda tagja, sem megfigyelő.
A szavazófülkében tilos fotót vagy videófelvételt készíteni a szavazólapról.
Több mint 30 párt állít jelölteket
A parlamenti választásokra 31 párt és pártszövetség, illetve a nemzeti kisebbségek 19 szervezete állított jelölteket. A Központi Választási Iroda (BEC) adatai szerint a 466 szenátori és képviselői mandátumra több mint 8000 jelölt pályázik.
A román képviselőháznak 330, a szenátusnak 136 tagja van jelenleg.
A legtöbben (639-en) a Szociáldemokrata Párt képviseletében indulnak, közülük 223-an a szenátori, 416-an a képviselőházi jelöltlistákon. A további sorrend:
- S.O.S Románia párt – 636 jelölt (221 a szenátusi, 415 a képviselőházi listákon)
- Nemzeti Liberális Párt – 630 jelölt (221 a szenátusi, 409 a képviselőházi jelöltlistákon)
- Románok Egyesüléséért Szövetség – 621 jelölt (213 a szenátusi, 408 a képviselőházi jelöltlistákon)
- Jobboldal Ereje – 619 jelölt (215 a szenátusi, 404 a képviselőházi jelöltlistákon)
- RMDSZ – 596 jelölt (211 a szenátusi, 385 a képviselőházi jelöltlistákon)
- Mentsétek meg Romániát Szövetség – 589 jelölt (200 a szenátusi, 389 a képviselőházi jelöltlistán)
Jelöltlistákat nyújtottak be a következő alakulatok is:
- Független Szociáldemokrata Párt – 477 jelölt
- Román Nemzeti Konzervatív Párt – 435
- Románia Akcióban Párt – 424
- Szocialista Románia – 333
- Egyesült Szociáldemokrata Párt – 329
- Alternatíva a Nemzeti Méltóságért – 294
- Megújítjuk Románia Európai Projektjét – 273
- Igazságot és Tiszteletet Mindenkinek Európában – 263
- Nemzeti Keresztény Szövetség – 244
- Román Hazafiak Pártja – 172
- Ifjú Emberek Pártja – 149
- Román Ökológus Párt – 128
- Egészség, Oktatás, Természet, Fenntarthatóság – 100
- Új Románia Párt – 73
- Nemzeti Akció Liga – 64
- Romániai Republikánus Párt – 25
- Hívő Emberek Pártja – 14
- Zöld Párt – 10
- Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt – 10
- Géta-Dákok Egyesülete – 8
- Pátria Párt – 7
- Igazságosság Pártja – 4
- Egyesült Nyugdíjasok Pártja – 1 (képviselőház)
- Phralipe Roma Párt – 1 (szenátus)
A legtöbb választókerületben teljes képviselőházi és szenátusi jelöltlistát nyújtott be a PSD (42 választókerületben), a PNL (39), az SOS Románia (39), a Jobboldal Ereje (37), az RMDSZ (36), az USR (31), az AUR (29), a Független Szociáldemokrata Párt (25).
A törvényhozói helyekre pártelnökök is pályáznak.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök például a hetedik képviselői mandátumáért indul a szövetség Hargita megyei listáján,
míg az AUR elnöke, George Simion a párt bukaresti képviselői jelöltlistájának élén szerepel. Listavezető pártja bukaresti jelöltlistáján az SOS Románia párt elnöke, Diana Iovanovici-Şoşoacă, a Népi Mozgalom Párt (PMP) elnöke, Eugen Tomac, valamint a Jobboldal Erejét vezető Ludovic Orban is. Marcel Ciolacu miniszterelnök pártja Buzău megyei képviselői, Nicolae Ciucă volt PNL-elnök pedig a Dolj megyei szenátori jelöltlistát vezeti. Marcel Ciolacu, Nicolae Ciucă, George Simion, Ludovic Orban és Kelemen Hunor az elnökválasztás első fordulójában is indult.
Ugyanakkor 19 nemzeti kisebbségi szervezet összesen 58 képviselőjelölttel vág neki a parlamenti választásnak. Ezek a szervezetek a következők:
- Romániai Makedónok Egyesülete
- Romániai Görögök Szövetsége
- Romániai Török Demokratikus Uniója
- Romániai Török-Muzulmán Tatárok Demokratikus Uniója
- Romániai Olaszok Szövetsége – RO.AS.IT.
- Romániai Horvátok Szövetsége
- Romániai Szlovákok és Csehek Demokratikus Szövetsége
- Romániai Németek Demokratikus Fóruma
- Romániai Lengyelek Szövetsége
- Romániai Örmények Szövetsége
- Romániai Albánok Ligája Egyesület
- Romániai Ukránok Szövetsége
- Romániai Lipován Oroszok Közössége
- Romániai Ruszinok Kulturális Egyesülete
- Bánsági Bolgárok Szövetsége
- Romániai Szerbek Szövetsége
- Romániai Zsidó Közösségek Szövetsége
- Pró Európa Roma Párt Egyesület
- Romániai Csehek Fóruma
A legtöbb szenátori mandátumot Bukarestben (13), Konstanca, Iaşi és Prahova megyében (5-5), valamint Argeş, Bákó, Bihar, Brassó, Kolozs Dolj, Galac, Maros, Suceava és Temes megyében (4-4), míg a legtöbb képviselői mandátumot Bukarestben (29), Iaşi megyében (12), Konstanca és Prahova megyében (11-11), valamint Bákó, Kolozs, Dolj, Suceava és Temes megyében (10-10) osztják ki.
A 2020-as parlamenti választásokon a PSD 47, a PNL 41, az USR PLUS Szövetség 25, az AUR 14, az RMDSZ kilenc szenátori mandátumot szerzett. A képviselői helyekből a PSD-nek 110, a PNL-nek 93, az USR PLUS Szövetségnek 55, az AUR-nak 33, az RMDSZ-nek 21, a magyartól eltérő nemzeti kisebbségi szervezeteknek pedig 18 jutott.
A szavazatszámlálási jegyzőkönyvek átvétele után a Központi Választási Iroda (BEC) megállapítja, hogy mely politikai pártok, választási szövetségek és nemzeti kisebbségi szervezetek teljesítették a parlamenti küszöböt. Ez mind a képviselő-, mind a szenátorjelölti listák esetében az országos szinten leadott érvényes voksok legalább 5 százalékának megszerzését jelenti. Emellett létezik egy úgynevezett alternatív küszöb, amely azon alakulatok számára is lehetővé teszi a mandátumszerzést, amelyek országos szinten nem teljesítették az 5 százalékot, de legalább négy választókerület mindegyikében sikerült megszerezniük a leadott érvényes voksok 20 százalékát.
Pénteken lehet még kampányolni
November 30-án, szombaton 7 órakor véget ér a parlamenti választások harminc nappal ezelőtt elkezdődött kampánya, a pénteki nap az utolsó, amikor a jelöltek még meggyőzhetik a választópolgárokat, hogy rájuk szavazzanak.
A Központi Választási Iroda (BEC) határozata szerint a kampánycsend idején tilos a választói akaratot befolyásoló tevékenységet folytatni. Ilyen tevékenységnek minősül a parlamenti választásokkal kapcsolatos mindenféle választási anyag terjesztése, a választási üzenetek hang, kép vagy hang és kép formájában történő megjelenítése a köz- vagy magánterületen elhelyezett digitális képernyőkön, illetve a választók arra való ösztönzése, hogy bizonyos jelöltekre szavazzanak, illetve ne szavazzanak.
A kampánycsend idején a különféle eseményeken ezek szervezői, illetve résztvevői nem folytathatnak kampánytevékenységeket. Ugyanakkor tilos bármilyen juttatást vagy jutalmat adni vagy ígérni a választáson való részvételért cserében.
Külföldön két napig tart a szavazás
Külföldön két napon át lehet szavazni: november 30-án, szombaton 7 és 21 óra (helyi idő) között, illetve december 1-jén, vasárnap 7 és 21 óra (helyi idő) között.
