Az Agerpes Adrian Solomon szociáldemokrata szakbizottsági elnököt idézve azt írta: a törvény célja, hogy a speciális nyugdíjakat is a szakterületen eltöltött szolgálati idő alapján számítsák ki, és a minimális, járulékköteles szolgálati időt az állami nyugdíjrendszerben alkalmazott szinthez igazítsák. A képviselő szerint a törvény nem a különnyugdíjak eltörléséről, hanem „a járulékalapú nyugdíjakra történő fokozatos áttérésről” rendelkezik, ami 2043-ig valósul majd meg.
Romániában a bírák és az ügyészek múlt hét óta a halasztható perek elnapolásával tiltakoznak a speciális nyugdíjak tervezett reformja ellen, arra hivatkozna, hogy a nyugdíjkorhatár hirtelen megemelése „kiürítené” az amúgy is létszámhiányos igazságszolgáltatást, vagyis a bírák és az ügyészek tömegesen kérvényeznék nyugállományba helyezésüket. Korábban a rendőrök és börtönőrök is munkalassítással, illetve túlbuzgósággal tiltakoztak a szolgálati nyugdíjak tervezett reformja ellen, amely megfosztaná őket a korkedvezményes nyugdíjazás lehetőségétől.
A hétfőn megszavazott törvénytervezet a bírák és ügyészek esetében 60, minden más foglalkozásnál – a fegyveres testületeket is beleértve – a Romániában általános 65 évre emeli a nyugdíjkorhatárt, a korkedvezményes nyugdíjazás kivezetése azonban csak öt év türelmi idő után, fokozatosan kezdődne meg. A speciális nyugdíjak reformjának másik alapelve az, hogy egyetlen nyugdíj sem lehet nagyobb, mint az adott munkakörben kapott fizetés, a nyugdíjaknak az országos átlagbért meghaladó részére pedig a tervezet szerint 15 százalékos adót vetnek ki.
A sajtó által „luxusnyugdíjként” emlegetett, az átlagnyugdíjak többszörösére rugó, külön törvények által szabályozott, nem a társadalombiztosítási alapból, hanem az állami költségvetésből fizetett speciális nyugdíjak eltörlése vagy korlátozása a 2020-as parlamenti választási kampány egyik kiemelt témája volt. A nyugdíjrendszer reformjára Románia az országos helyreállítási tervben (PNRR) is kötelezettséget vállalt, így ennek teljesítése nélkül nem hívhatja le a számára elkülönített európai uniós pénzforrásokat.
A speciális nyugdíjak reformjáról szóló törvénytervezetet egyelőre nem továbbították az államfőhöz kihirdetésre, hanem visszaküldték a szenátusba, a képviselőházban ugyanis jelentős mértékben módosult a törvény szövege. A kormánypártok attól tartanak: a kétkamarás parlament elvének sérülése miatt elbukná az alkotmányossági kontrollt, ha a szenátusnak nem lenne alkalma megvitatni a képviselőházban bevezetett lényegi módosításokat.
Eltörölték speciális nyugdíj-kiegészítésüket a törvényhozók
Ismét megszavazta a törvényhozók különnyugdíjának eltörlését a kétkamarás parlament együttes ülésén hétfőn, miután egy korábbi hasonló döntést tavaly alaptörvénybe ütközőnek minősített az alkotmánybíróság.
A szociáldemokrata-liberális kormánytöbbség szónokai szerint a döntéssel azt üzenik, hogy a törvényhozók saját magukon kezdik a kiváltságok eltörlését, különben nem lenne erkölcsi alapjuk a helyreállítási tervben (PNRR) is vállalt nyugdíjreform végrehajtására. Nicolae Ciucă liberális szenátusi elnök úgy értékelte: Románia nem engedheti meg magának, hogy ne teljesítse a nyugdíjreformmal kapcsolatos vállalásait, mivel ezek teljesítése nélkül nem hívhatja le a számára elkülönített uniós pénzforrásokat, amelyekkel számolt, amikor megtervezte az állami költségvetést.
Cătălin Drulă, az ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) elnöke azzal vádolta meg a szociáldemokratákat, hogy az USR egy korábbi, eddig „elfektetett” kezdeményezését sajátjukként benyújtva próbálnak most a törvényhozói kiváltságok eltörlőjének szerepében tetszelegni, holott szerinte korábban éppen a baloldali párt vezetett be minden különnyugdíjat.
A parlament végül ellenszavazat nélkül fogadta el a szociáldemokrata Alfred Simonis ideiglenes képviselőházi elnök tervezetét. A törvényhozók 2015-ben szavazták meg, hogy a hivatalos nyugdíjkorhatár elérése után megbízatási idejükkel arányos juttatást kérhessenek a parlamenttől, rendes nyugdíjuk kiegészítéseként. Ennek alapján egy volt törvényhozó az éppen aktuális képviselői (szenátori) illetmény mintegy negyedét kaphatja meg nyugdíjpótlékként, ha egy teljes, négyéves mandátum idején tevékenykedett a parlament tagjaként. Két teljes mandátum után a törvényhozói juttatás felére, három vagy több mandátum után pedig annak háromnegyedére jogosult.
Jelenleg a képviselői vagy szenátori különnyugdíj havi mintegy 1000 és 3000 euró közötti összeggel növeli az érintett mintegy 800 nyugdíjas képviselő és szenátor öregkori járandóságát. Az öregségi átlagnyugdíj havi 370 eurónak felel meg. Az alkotmánybíróság tavaly eljárásrendi hibákra hivatkozva érvénytelenítette a törvényhozói különnyugdíjak eltörléséről szóló törvényt, mint ahogy korábban több ízben is „megmentette” a különböző kiváltságos társadalmi kategóriák számára bevezetett, az átlagnyugdíj többszörösére rúgó speciális járandóságokat.
MTI
