Mégiscsak megszavazták a volt önkormányzati vezetők extra nyugdíját

Kisebb módosításokkal ismét megszavazta a volt önkormányzati vezetőknek extra nyugdíjat előirányzó törvénytervezetet a szenátus kedden, miután a jogszabály tavaly decemberi első változata elbukta a normakontrollt.

A kihirdetésre váró törvénytervezet alapján a polgármesterek és helyetteseik, valamint a megyei tanácselnökök és helyetteseik a tisztségért járó munkabér 26–79 százalékának megfelelő nyugdíj-kiegészítést kapnának mandátumuk időtartamának függvényében, amikor elérik a nyugdíjkorhatárt.

Azok az 1992 után megválasztott vezetők részesülnek nyugdíj-kiegészítésben, akik legalább egy teljes (négyéves) mandátumot töltöttek az önkormányzat élén (a munkabér 26 százalékát). Három teljes mandátum (12 év) felett már nem emelkedik a (79 százalékos) nyugdíjpótlék. Nem igényelhetik a pótlékot azok, akiket önkormányzati vezetői tisztségük idején elkövetett korrupciós bűncselekményért jogerősen elítéltek, akik pedig más extra nyugdíjat is kaphatnak – például parlamenti mandátumuk után is jogosultak ilyesmire – választaniuk kell, melyik kedvezményre tartanak igényt.

Az alkotmánybíróság főleg azt kifogásolta, hogy a parlament anélkül vezetett be új költségvetési kiadást, hogy annak forrását meghatározta volna. A törvényhozók úgy kerülték meg a problémát, hogy az extra nyugdíjak kifizetésének terhét az állami költségvetésről az önkormányzatokra hárították. A törvény új változata amúgy is csak jövő év január elsejétől lépne hatályba, így már nem merülhet fel az a kifogás, hogy nem jelöli meg a költségvetési forrásokat, időzítése ugyanis arra kényszeríti a kormányt és a helyi tanácsokat, hogy költségvetésük kialakításánál vegyék figyelembe a volt önkormányzati vezetők extra nyugdíját is.

A törvény eredeti formája ellen a bukaresti szakértői kormány terjesztett be alkotmányossági óvást. A kabinet számítása szerint több mint 16 ezer potenciális haszonélvezője van a törvénynek, ami csaknem félmilliárd lejes többletterhet jelent a költségvetésnek. Bár a jobbközép Nemzeti Liberális Párt (PNL) szónoka a keddi vita során populistának minősítette a szociáldemokrata és a Romániai Magyar Demokrata Szövetséghez (RMDSZ) tartozó honatyák törvénykezdeményezését, a végső szavazáson egyetlen ellenszavazattal és hat tartózkodás mellett szavazta meg a volt önkormányzati vezetők extra nyugdíját.

A törvény hatályba lépéséhez már csak az államfő aláírására van szükség.

MTI

A rovatból ajánljuk:

Vasárnap ismét urnák elé várják a szavazókat: ezúttal parlamenti választásokat tartanak
Országszerte közel 19 ezer szavazóhelyiséget alakítottak ki, melyekben több mint 18 millió román állampolgár voksolhat. Harmincegy politikai párt és 19 nemzeti kisebbségi szervezet indít jelölteket a választáson, amelyen több mint 8000 jelölt pályázik a 466 szenátori és képviselői mandátumra.
Elrendelte a szavazatok újraszámlálását az alkotmánybíróság
Csaknem 9,5 millió voksot kell ismét megszámolni.
Nettó több mint kétszáz lejes emelést jelent az új, bruttó 4050 lejes minimálbér
A jelenlegi 3700 lejről 4050 lejre nő a bruttó minimálbér 2025. január elsejei hatállyal. Ez több mint 1,8 millió munkavállalót érint.
Irány Amerika! Teljesítette Románia a vízummentességi feltételt
A washingtoni román nagykövet szerint a jövő évtől vízum nélkül utazhatunk az Egyesült Államokba.
Nagy Vasile képviselő: S.O.S Románia Párt minden állampolgár számára előnyös intézkedéscsomagot javasol
Comandat de PARTIDUL S.O.S. ROMÂNIA – Organizația Județeană Arad. Realizat de Best Media Western Press SRL. Cod mandatar financiar: 11240027
Politikai „földcsuszamlást” indított el az elnökválasztás első fordulójának eredménye
Călin Georgescu független és Elena Lasconi USR-s jelölt jutott a második fordulóba, Marcel Ciolacu és Nicolae Ciucă lemondott pártelnöki tisztségéről.