Az elnök rövid sajtónyilatkozatában rámutatott: a PSD, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és az RMDSZ alkotta nagykoalíció új kormányzási modellt vezetett be Romániában, félidőnél kormányfőcserével, ami eddig jól működött, biztosította az ország stabilitását.
Iohannis felkérte Ciolacut, hogy az általa alakítandó kormánnyal „folytassa a koalíció elkötelezett, komoly és hatékony munkáját”. Ciolacu kijelentette, hogy amennyiben a Nicolae Ciucă vezette kormányzás az ország stabilizálásáról szólt, az általa létrehozandó kabinet a gazdaságra és a reformokra fog összpontosítani.
Az új kormányról csütörtökig szavaznia kellene a parlamentnek, hogy utána a miniszterek letehessék a hivatali esküt – jelentette ki Marcel Ciolacu. Hangsúlyozta, hogy Romániának szüksége van az országos helyreállítási tervbe foglalt célkitűzések teljesítésére. „Romániának az Európai Unióban és a NATO-ban van a helye. Bármennyire is igyekeznek egyesek más irányba terelni minket, Románia számára egyetlen út létezik, amelyen a politikai stabilitás révén bizonyosan végig tudunk menni” – fogalmazott a PSD elnöke.
Ciolacu köszönetet mondott az államfőnek a megbízatásért és a Nemzeti Liberális Párt elnökének, Nicolae Ciucának a „becsületbeli gesztusáért”. „Nem miniszterelnök-jelöltként, hanem románként szeretném ezt megköszönni. Mert a gesztusa révén Románia egy új szakaszba, a konszolidálódott demokrácia szakaszába lépett” – utalt az előző kormányfő lemondására.
Nyilatkozata végén felköszöntötte Klaus Iohannis államfőt a születésnapja alkalmából.
Nicolae Ciucă korábbi nemzeti liberális párti (PNL) miniszterelnök a koalíciós megállapodás értelmében hétfőn lemondott tisztségéről, hogy átadja helyét a ciklusból hátralévő másfél évre Marcel Ciolacunak.
Ciucă lett a szenátus elnöke
Nicolae Ciucát kedden a kétkamarás parlament szenátusának elnökévé választották. Ciucă, aki 2021 novemberétől vezette a kormányt a PNL, a PSD és az RMDSZ alkotta nagykoalíció támogatásával, 88 szavazattal, 16 ellenében, a nagykoalíció szenátorainak támogatásával vált a felsőház elnökévé.
A tisztség betöltőjét az „állam második embereként” emlegetik, mivel a köztársasági elnök felfüggesztése vagy akadályoztatása esetén ő veszi át az államfői teendőket. A politikai befolyás – a források elosztása és a „láthatóság” – szempontjából azonban a házelnöki tisztségben a PNL elnökének jóval kisebb hatalma lesz, mint amellyel a kormányfői poszton rendelkezett. A bukaresti média szerint azonban Ciucă inkább a nagyobb presztízst, de kevesebb politikai eszközt biztosító házelnöki tisztséget választotta, mintsem miniszterelnök-helyettesként „beosztottja” legyen koalíciós partnerének.
Ciucă elődje a kormányfői tisztségben a PNL élén, Florin Cîțu is hasonló pályát futott be. A továbbra is a PNL-ben politizáló, de rendszeresen „különvéleményt” hangoztató Cîțu csaknem egy éve, tavaly június 29-én mondott le a házelnöki tisztségről. Azóta Alina Gorghiu liberális szenátor töltötte be az ideiglenes szenátusi elnöki tisztséget.
MTI
