Amellett, hogy a filharmónia színvonalát emeli és a város művészeti életét gazdagítja a „hangszerek királynője”, az aradi magyar közösség számára külön eszmei-erkölcsi sikert jelent a megvalósítás.
A 19. században a közművelődési élet szervezésére és támogatására létrehozott Kölcsey Egyesület kezdeményezte a filharmóniának és a múzeumnak otthont adó Kultúrpalota építését, és már az 1913-as avatón tervbe vették egy orgona felszerelését is. A világháború és a határmódosítás elseperte az álmokat, később a román kommunista diktatúra a Kölcsey Egyesületet is megszüntette. A rendszerváltás után azonban az aradi magyar értelmiségiek újraalapították a Kölcsey Egyesületet, és harminc éve, kitartó munkával a néhai elődök terveinek gyakorlatba ültetésén dolgoznak.
Sikerült az önkormányzatban is partnert találni az orgonaépítéshez, és a város építészeti remekművének, a Kultúrpalotának a felújítása után a Kölcsey Egyesület által szervezett adventi hangversenyen és magyar kórustalálkozón megszólalhatott először a Pécsi Orgonakészítő Manufaktúra által gyártott hangszer is.
Miklós Noémi kolozsvári orgonaművészen kívül a hangszeren játszott Németh Zsuzsa orgonaművész, a budapest-hegyvidéki Solti György Zeneiskola tanára, fellépett a Divertimento Kamarazenekar, szintén a budapesti XII. kerületből, az Egyesített Aradi Magyar Baptista Kórus és a Kiskunfélegyházi Zenebarátok Kórusa.
Az erdélyi szinten is ritkaságnak számító eseményen Pataky Lehel Zsolt is jelen volt. Hallgassa meg a Temesvári Rádió Magyar adása számára készült riportját: