Az intézet 2021-ben Liszt Ferenc születésének 210. évfordulója kapcsán kiállítást szervezett a magyar zongoravirtuóz, zeneszerző és pedagógus 1846–1847. évi bánsági, erdélyi, havasalföldi és moldvai koncertkörútját felidézve.
1838-ban egy közel egy évtizedig tartó időszak kezdődött el Liszt Ferenc életében, melynek során hangversenyeivel meghódította Európa szinte valamennyi országát. Ő volt, aki létrehozta a szóló zongorakoncert műfaját, és a mai értelemben vett szupersztárként fogadták, bármerre járt – olvasható a Liszt Intézet közleményében. E korszak utolsó éveiben, 1846 őszén, 1847 kezdetén Konstantinápolyba tartva a mai Románia területén időzött, koncertezett. A kiállítással Liszt Ferenc fogadtatását, az utazás körülményeit, szerepléseinek korabeli sajtóvisszhangját, a helyi értelmiségi elittel való találkozását elevenítjük fel, kitérve ittlétének ma fellelhető nyomaira is.
A kiállítás Fülöp Mária Magdolna grafikai munkájának köszönhetően jött létre. A kiállítás képanyagát, szövegeit Bara Hajnal állította össze László Ferenc Klavír és koboz című könyve, illetve Lakatos István Liszt Ferenc c. tanulmánya alapján. Ez a kiállítás jut el Bukarest, Mogoșoaia és Jászvásár (Iași) után Aradra, a koncertkörút egyik jelentős helyszínére.
A megnyitót követően Antal Anna Andrea, a Marosvásárhelyi Nemzetközi Zongoraverseny díjazottjának zongoraestjére kerül sor. Ő a marosvásárhelyi Művészeti Szakközépiskolában Kovács Zsuzsa zongoratanárnő osztályában érettségizett. Jelenleg a kolozsvári Gheorghe Dima Zeneakadémián negyedéves hallgató Csíky Boldizsár és Mihai Diaconescu osztályában. Tanulmányai során számos kiválósági díjjal jutalmazták különböző versenyeken és hangszerolimpiákon. Az évek során több alkalommal fellépett a marosvásárhelyi Állami Filharmónia zenekarával, és gyakran együttműködik a kolozsvári, a szatmárnémeti, a craiovai és a nagyszebeni filharmóniával a „Rock the Symphony” projekt keretében Remus Grama marosvásárhelyi karmesterrel.
2021-ben a nagyszebeni filharmóniával egy filmzenei projekttel európai turnén vett részt. Az I. Marosvásárhelyi Nemzetközi Zongoraversenyen 2022-ben elnyerte a Liszt Intézet által adományozott „Legjobb marosvásárhelyi versenyző” díjat, jutalmául szolgál az aradi koncertlehetőség.
Műsoron:
Johann Sebastian Bach: gisz-moll prelúdium és fuga
Ludwig van Beethoven: Esz-dúr Les Adieux szonáta, op. 81a
Liszt Ferenc: Ricordanza
Claude Debussy: Pour le piano szvit – Sarabande
Liszt Ferenc: 3. magyar rapszódia
A kiállítás és a hangverseny helyszíne az aradi Zongora Háza, az a ház, amelyben egykoron Faix Jacques zongorakészítő és amatőr fotós élt és dolgozott.
Ki volt Jacques Faix?
Jacques Faix 1870-ben született Aradon – a Faix nevet apjától, Faix Jakab szabótól örökölte, aki feleségül vette Koditek Annát, egy híres aradi asztalosmester lányát, akinek műhelyében a nagy festő, Munkácsy Mihály két évig tanonc volt, amíg Aradon élt. Faix Jakab eredetileg orgonaépítést akart tanulni, az aradi mesteriskolába járt, de végül Bécsben zongoraépítésre szakosodott. Első zongoraműhelyét 1896-ban nyitotta meg Bécs központjában, ahol zongorái minőségéért nagyra értékelték. 1901-ben az aradi Schreyer Zeneiskola (az akkori Európa hat konzervatóriumának egyike) művészeti igazgatója felvette a kapcsolatot a neves zongorakészítővel, és javasolta, hogy térjen vissza Aradra és járuljon hozzá az aradi elit azon törekvéséhez, hogy a kor nagy nemzetközi művészeinek koncertjeit szervezze, akikkel Jacques Faix Bécsben és azon túl is kapcsolatban állt.
Jacques Faix 1901-ben családjával hazaköltözött, és a Battyhány utca 25. szám alatti épületben létrehozta „Zongoraépítő műhely és zongoratároló” elnevezésű műhelyét és egy „Zongoraszalont”, ahol zenei esteket szervezett az aradi társadalmi-kulturális elit számára. A nagyközönségnek szóló koncerteket a Fehér Kereszt Szálloda (ma Hotel Ardealul) nagytermében tartották, ahol olyan nagy nevek léptek fel, mint Pablo Casals, Anton Kneisel stb. Műhelyében kisméretű, egyszerűbb kivitelű zongorák készültek többségben, s foglalkozott átalakítással és javítással is, de az igényes vásárlók részére nagy hangversenyzongorák, díszes, szépen faragott darabok is kerültek ki műhelyéből, elsősorban a finom külső kivitelű, úgynevezett still-zongorák készítésére szakosodott.
A család otthona, melynek fő vonzereje a zene, a művészetpártolás volt, fontos szerepet játszott Arad kulturális és társadalmi életében. Szalonjuk ismert értelmiségi-művész találkozóhely volt, melyet gyakran felkerestek a városban időző hírességek is. Ady Endre kétszer is megfordult náluk, Pablo Casals látogatását dedikált fényképe őrzi. A kor divatjának megfelelően a család bekapcsolódott a századfordulón felvirágzó turistamozgalomba. 1910-ben Faix-t beválasztották az Aradi Turista Egyesület választmányába, s tagja volt az Erdélyi Kárpát Egyesületnek és a Kölcsey-társaságnak is.
Nincs adat róla, hogy Faix Jacques hol, kitől, mikor tanult meg fényképezni. Első sikeréről 1905-ből van adat: Budapesten a Photo Club I. Országos Művészi Fényképkiállításán nyert díjat, ahol 30 sztereó diapozitívval vett részt. Az 1906-ban megalakult Aradi Foto-Klub, Faix Jacques 1909-től az Aradi Foto-Klub vezetőségi tagja volt, s annak megszűnéséig végig fontos posztokat töltött be. A fénykor 1914-ig tartott, de a két világháború közötti időszakban is a klubélet fő motorja volt, elnökként vezette a csoportot. A Magyar Fotográfiai Múzeum 2004-ben rendezte meg Kecskeméten Jacques Faix életmű kiállítását, és ehhez kapcsolódva adta ki az igényes kivitelű Jacques Faix az aradi klasszikus című könyvet. Ezzel egy időben a Magyar Fotográfusok Háza Mai Manó Galériájában Városképek a 20. század elejéről – Jacques Faix (1870-1950) címmel állították ki utazásai során készített városképeit.
A Jaques Faix Egyesület célja, hogy – annak az embernek az emlékére, akinek a nevét viseli – a kultúrát és a fiatal művészeket helyben népszerűsítse, valamint, hogy kiegészítse Faix munkásságát az autentikus értékek népszerűsítése érdekében az aradi közösségben és azon túl is. Az Egyesület kéri, hogy jöjjenek el és találkozzanak Jacques Faix-szal, és élvezzék az Egyesület által szervezett kulturális eseményeket, kóstoljanak meg egy bort a különböző művészeti megnyilvánulási formák társaságában, ahogyan az Arad fénykorában szokás volt.
