A műalkotás megtalálásáról és annak újbóli felállításáról szóló hírt Andó András (Andrei Andó), a megyei önkormányzat ügyvezető igazgatója osztotta meg a közösségi oldalán. Mint beszámolt róla, a mellszobrot – Tóth András szobrászművész, az Aradon született Tóth Árpád költő édesapja alkotását – a megyei múzeumban folyó felújítási munkálatok során találták meg. A szobrot a román közigazgatás bevezetése után, 1934-ben bontották le Csiky Gergely és Fábián Gábor írók szobrával együtt.
Darányi János a Heves megyei Andornakon született 1819. július 6-án, és Aradon hunyt el 1889. május 12-én. Tanulmányait Pesten, Miskolcon, Egerben, majd ismét Pesten végezte, ahol 1845. június 22-én avatták orvosdoktorrá. Azután Bécsbe ment, 1846 januárjában gyakorlóorvos lett Hevesen, majd Egerbe költözött. A szabadságharcban eleinte a 49. honvédzászlóalj főorvosa, a Budai vár bevételekor osztályos főorvos, utoljára a komáromi összes kórházak igazgató főorvosa volt dr. Rédey halála (szeptember 26.) után a vár átadásáig.
1858-ban Arad főorvosa lett, 1860-ban a megyei kórház igazgató főorvosa is volt, majd 1861-től 1881. március végéig az általa alapított és róla nevezett magánkórházat mint igazgató-tulajdonos vezette. 1883 áprilisában főorvosi működésének 25 éves jubileuma alkalmával a Ferenc József-rend lovagkeresztjét kapta. Az utókor 1901-ben állított fel mellszobrát az egykori Baross Gábor-parkban, ami ma a Török Zsolt-park nevet viseli (a közelmúlti ez volt a Mihai Eminescu-park gyermekpark része).
Andó szerint a szobrot Péró Tamás RMDSZ-es megyei önkormányzati képviselő kezdeményezésére állítják fel, amire Iustin Cionca megyei tanácselnök is nyitott volt. A szobor leendő helyszínét egyelőre nem közölte.