Az állatokat valószínűleg megmérgezték, csak még az nem bizonyos, hogy ellenük irányult-e a bűncselekmény, vagy a rágcsálók ellen a szántóföldekre kiszórt mérget ették meg. Claudia Iuga, az Arad Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője szerint a helyszíni szemle alapján a nyomozók bűnvádi eljárást indítottak ismeretlen tettes ellen, de további részletekről csak azt követően nyilatkozhat, hogy megkapják a temesvári regionális állategészségügyi igazgatóság laboratóriumától az eredményt, a tetemekből vett mintákat ugyanis oda küldték vizsgálatra.
Tavaly novemberben szintén a Pereg Vadásztársulat területén találtak több tucat apróvadat, illetve madártetemet (köztük védett állatokét is), amelyek szintén mérgezés áldozatai lettek, de a felelősöket azóta sem kerítették kézre. Ezúttal nagyvadak hulltak el, amelyek értékét koruktól, méretüktől és trófeájuktól függően 4-5000 euróra becsülik. Kovács Imre németperegi polgármester még akkor közölte: a Peregi Vadásztársulat mintegy 10 ezer hektáros területének alig valamivel több mint egynegyede tartozik a községhez, a többi nagylaki, pécskai, szemlaki földekből tevődik össze, ezért sokszor az ő településükkel azonosítják a vadásztársulat tevékenységi területét. Ezúttal a helyszínen fog tájékozodni, hogy pontosan hol is történt a mérgezés - mondta.
Legutóbb 2012 januárjában volt őzpusztulás Arad megyében, akkor Kisiratos, Kisjenő és Kürtös környékén több mint 200 tetemet találtak, állítólag a Kürtösi Agráripari Kombinátot akkor meg is bírságolták a kártevők ellen kiszórt méreg felelőtlen használatáért.
A gazdák és a vadásztársaságok között régóta feszült a viszony a vadkárok miatt: a földművelők szerint a túlszaporodott vadállomány megdézsmálja a vetést, és nemcsak leeszik a repcét, búzát, kukoricát és napraforgót, hanem körös-körül le is tapossák azt, amivel még nagyobb kárt okoznak, mint a rágcsálással. A termelők állítják, hogy a vadászok nem látják el a vadgazdálkodási feladataikat, azaz nem etetik természetes élőhelyeiken az állatokat, emellett túl kis számban állapították meg a kilövési kvótákat. Ezzel szemben a vadászok kitartanak amellett, hogy nincs túlszaporodás, aminek ellentmondott a februári aradi vadkár-rendezési fórumon Nagy Tibor kisperegi gazdálkodó, aki bizonygatta, hogy csak egy csordában száz őzet számláltak meg a földeken, de több csoportot is látni.
Pécskától a magyar határig szinte csak szántók vannak, erdő nincs, az őzek ezért mezőgazdasági területeken keresnek táplálékot maguknak. Farkas Attila vdagazdálkodási mérnök úgy becsülte, hogy Arad megyében 700 ezer hektárnyi területen 10 ezernél is több őz él, de a populáció a nyugati vidéken, a magyar határral szomszédos területeken összpontosul. A mezei nyulak számát 38 ezerre, a fácánokét 36 ezerre becsülik, de ezeken kívül a védett állatnak minősülő mezei hörcsög is sok bosszúságot okoz a gzadáknak.
