Felszentelték az új temesvári főpásztort

A temesvári Szent György-székesegyházban hétfőn a Temesvári Római Katolikus Egyházmegye püspökévé szentelték fel Pál József Csabát, aki korábban a resicabányai Havas Boldogasszony templom plébánosa és hegyvidéki főesperes volt.

A három nyelven – németül, magyarul és románul – tartott szertartás keretében mintegy negyven romániai, magyarországi, szerbiai, horvátországi, németországi római katolikus, illetve görög katolikus püspök tette Pál József Csaba fejére a kezét.

Érkeznek a méltóságok
Hívek a dóm előtt. Fotók: Temesvári Rádió

A püspök felkenésének, a főpásztori jelképek átadásának ceremóniáját Roos Márton leköszönő püspök, valamint Ioan Robu bukaresti érsek, metropolita és Jakubinyi György gyulafehérvári érsek vezette.

A ceremónián Semjén Zsolt magyarországi miniszterelnök-helyettes és Soltész Miklós vasllásügyi államtitkár is részt vett.

Pál József Csaba a püspöki beköszönő beszédében azt hangsúlyozta, hogy Isten ajándékaként kell tekinteni a másik emberre, a másik népre, és az „egység a sokszínűségben” elv követését tartotta kívánatosnak. Úgy vélte: a Temesvári egyházmegyében a magyarok, a románok, a németek, a horvátok, a bolgárok és a szlovákok „csak együtt tudják beteljesíteni az Úr rendelését”.

A szertartás keretében felolvasták Ferenc pápa üdvözletét és apostoli áldását. „Nagy felelősséggel és teherrel járó tisztséget kapsz. Ezért buzgón kérd az isteni támogatást, hogy a Megváltó erényeivel megerősödve Szent Gellért püspök és Nepomuki Szent János védőszentek közbenjárásával, és a máriaradnai Szűzanya oltalma alatt igyekezz hatékonyan terjeszteni az üdvösségszerző tanítást, amelyből a hívek a legnagyobb lelki gazdagságot meríthessék” – fogalmazott üzenetében Ferenc pápa.

A leköszönő Martin Roos püspök arra emlékeztetett, hogy az egykori Csanádi egyházmegyéből alakult temesvári, szegedi és nagybecskereki egyházmegyék ma is testvéri kapcsolatokat ápolnak, szorosan kapcsolódnak egymáshoz, hiszen közös a történelmük. A ceremónia végén a magyar kormány és Orbán Viktor kormányfő üzenetét tolmácsoló Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes arra figyelmeztetett, hogy a kereszténység mindig is nemzetben gondolkodott, és azt vallotta, hogy minden nemzet, nemzetrész és nemzetiség istennek egy gondolata, egyszeri és megismételhetetlen érték. A miniszterelnök-helyettes felidézte: Jézus azt kérte híveitől, hogy „minden népeket” tegyenek tanítványaikká, és nem az egyes emberekre utalt. Hozzátette: a kereszténység nem megfojtotta a nemzeti létet, hanem a megnemesítésével lehetővé tette a nemzeti lét fennmaradását és kibontakozását, és mindig elutasított két szélsőséget: a nemzetietlenséget és a sovinizmust. „Az egyháznak küldetése és feladata az is, hogy a sokszínűség és a gazdagság jegyében minden nemzetet tanítson, minden nemzethez eljuttassa Krisztus üzenetét, hogy minden nemzet, nemzetrész és kisebbség a saját anyanyelvén, a saját kultúrájában dicsőíthesse az Istent” – fogalmazott nagy tapsot aratva a miniszterelnök-helyettes.

Victor Opaschi, a román kormány vallásügyi államtitkára is arra hívta fel a figyelmet köszöntőbeszédében, hogy a hit és a vallás egyesíthet, és a találkozás helyévé válhat egy olyan világban, amelyet a széthúzás szelleme veszélyeztet. Az államtitkár úgy vélte: a vallási és etnikai sokszínűség fontos része a romániai identitásnak, és erre Temesvár és a Bánság jó példát nyújt.

A 64 éves, székelyföldi származású Pál József Csabát május 16-án nevezte ki Ferenc pápa a temesvári egyházmegye püspökévé. Az új püspök jelmondata: „Tartsd meg őket a te nevedben!”, ezt Jézus főpapi imájából választotta. Címerében pedig a székely eredetre utaló nap és hold, a szentháromság jelképe, valamint a bánsági egyházmegye hétnyelvűségére utaló jelkép szerepel.

A Temesvári egyházmegyét 1990 óta német ajkú püspökök, Sebastian Krauter, majd Martin Roos vezették. Martin Roos 19 évi püspöki szolgálat után előrehaladott életkorára hivatkozva kérte felmentését. A soknemzetiségű egyházmegye etnikai összetétele a bánsági svábok tömeges elvándorlása után radikálisan átalakult. A mára csaknem 109 ezer hívet számláló egyházmegyében a hívek 44,1 százaléka magyar, 27,1 százaléka román, 10,9 százaléka német, 4,8 százaléka horvát, 4,4 százaléka bolgár, 2,2 százaléka szlovák, 2,6 százaléka roma és 1,8 százaléka cseh nemzetiségűnek vallotta magát.

MTI

A rovatból ajánljuk:

Szociális fogászati rendelő nyílik jövőre Aradon
Az öreg- és gyermekotthonok lakói, fogyatékkal élők, kisjövedelműek lesznek majd a páciensek, és ingyenes lesz számukra a szolgáltatás.
Arad megyében is a független Georgescu kapta a legtöbb voksot az elnökválasztáson
Második lett George Simion, Kelemen Hunorra az arányokat tekintve többen szavaztak Arad megyében, mint országos szinten.
Vaklárma volt a bejelentett választási incidensek zöme a szavazás napján [FRISSÍTVE]
A rendőrség két szabálysértési bírságot szabott ki összesen 2200 lej értékben, mindkétszer a biztonsági szervek alaptalan riasztásáért.
Püspöki áldás a felújított kisjenői római katolikus templomra
Megtörtént az ablakok és villanyhálózat teljes cseréje, kialakították a hangosítást, megerősítették a karzatot, belső festést végeztek.
Havazott szerda éjjel, beindultak a hókotrók, pénteken tetőzhet a vihar [FRISSÍTVE]
Péntekre narancssárga viharriasztást adtak ki Arad megyére. Mozgósították a tűzoltókat, figyelmeztetést adott ki az aradi városháza.