Távfűtés – messze a jólét [AUDIÓ]

Aradon október 6-tól indult be a 2017–2018-as fűtési szezon, legalábbis akkortól kezdték meg a nyomáspróbát a távfűtési rendszerben, illetve a lakástulajdonosi társulások (vagy egyéni fogyasztók) eldönthették, hogy bekapcsolják-e a fűtést napközben, illetve éjszaka.

Mint minden évben, idén is parázs vita hevítette a kedélyeket a városi képviselő-testületben, még mielőtt a fűtési idény megkezdődött volna. A villamos- és hőerőmű (CET) fenntartása, pontosabban a hőenergia előállításának önkormányzati szubvenciója, valamint a veszteségek kifizetése (a vállalaton belüli gazdálkodás) okozza a feszültséget a többséget alkotó nemzeti liberális párti és RMDSZ-es, illetve az ellenzékben lévő szociáldemokrata és a liberális-demokrata (ALDE) tábor között. Végül is, eddig minden évben megegyezés született arról, hogy a helyi közpénzből fedezik a költségeket, ami nem gazdaságos ugyan, de a város a CET főrészvényese (99 százalékban), így fenn kell tartania saját vállalatát, másrészt nem hagyhatja távfűtés nélkül a közel 150 ezres várost.

„A távfűtést az államtól örökültük, és köztudott, hogy a Ceaușescu-rendszer utolsó éveiben már annyira veszteséges volt, hogy nem volt fűtés a lakásokban – emlékeztetett Bognár Levente aradi alpolgármester. – A helyzet azóta annyiban javult, hogy, ha veszteségek árán is, de biztosítjuk a távfűtést, ám az infrastruktúra még mindig az, amelyik az 1960-1970-es évektől szolgálja ki a lakosságot, tehát közel ötven éves. Bizonyított tény világszerte, hogy a széndioxid-kibocsátás szempontjából sokkal környezetkímélőbb a távfűtés, mintha minden háztartásban saját központi fűtés lenne, viszont nálunk a hőenergia szállításában és elosztásában 32 százalékos a veszteség, éppen az elöregedett rendszer miatt, és ezt ki kell fizetnie valakinek, de nem lehet a lakosság nyakába varrni, mert így sem alacsonyak az árak.”

Nem javít a helyzeten az sem, hogy – a távfűtési rendszerrel szembeni elégedetlenségek miatt – egyre többen válnak le a hálózatról. Míg egykor 40 ezer aradi háztartásban működött a távfűtés, jelenleg 30 ezerre becsüli ezek számát az aradi elöljáró.

Az aradi városháza egy korábbi közleményben arról tájékoztatott, hogy az energiaár-szabályozó hatóság (ANRE) döntése értelmében a gigakalória ára 351-ről 362 lejre emelkedett idén szeptember elsejétől. Aradon ebből 275 lejt fizet a lakosság, a többit (az ár 24 százalékát) a városi költségvetésből fedezik. Bognár Levente elismerte, hogy vannak városok – például Temesvár vagy Nagyvárad –, amelyekben nagyobb ez a szubvenció, de ott a hőenergia előállítási ára is magasabb. A veszteségekre visszatérve, az alpolgármester megjegyezte, hogy a távfűtési rendszeren keletkező 32 százalékos hiánynak csak a felét fizethetik ki a büdzséből (ennyit hagy jóvá az ANRE), tehát a veszteség mindig halmozódik. „2012-ig az állami költségvetésből kapta a hőerőmű a szubvenciót, azóta viszont teljes egészében a városnak kell állnia ezt. Évente körülbelül hárommillió eurónyi lejjel támogatjuk a hőenergia-előállítást, ezenkívül további négy és félmilliót emésztenek fel a különböző veszteségek, tehát évente hét-nyolcmillió euróba kerül a városnak a távfűtés” – magyarázta Bognár Levente. Takarékossági és környezetvédelmi kokból a lignitről áttértek a gázfűtésre az erőműben, viszont a teljes átállás a gázturbinákra, 40-50 millió eurós beruházást feltételezne, a rossz vezetékek felújítására pedig további 70 millió euró kellene – ismertette az erre vonatkozó tanulmányokat Bognár. Ehhez képest a Svájci Alapokból az újaradi hőkicserélő központ felújításra és annak vezetékcseréire sikerült pályázni kb. tízmillió eurót.

Bognár Levente nem hiszi, hogy az ANRE bejelentéséből, miszerint a jövő tavasszal megszűnik a szubvenció, törvény lesz, legalábbis „nem lenne etikus az árat teljesen a lakosságra terhelni”. Szerinte nem lehet a Nyugattal példálózni ebben az esetben (sem), mert míg tőlünk nyugatabbra évtizedek óta piacgadzaság létezett, és fokozattosan felőújított távfűtési rendszerek működnek, nálunk egy rossz, elhanyagolt rendszert örököltek meg, ezért mielőtt az állam megszűntetné a szubvenciót, fel kellene újítania a távfűtési hálózatot.

Ami a fűtépsótlékra jogosultak számát illeti, ez jelentősen csökkent az elmúlt években, de Bognár Levente szerint ez nem az életszínvonal emelkedésének köszönhető, hanem annak a következménye, hogy megemelkedet a minimálbér, így sokan már nem esnek bele a segélyre jogosító a jövedelemhatárba. A 2012–2013-as fűtési szezonban Aradon 8700 kérvényt hagytak jóvá, 2016–2017-ben pedig már csak 2700-an voltak jogosultak.

Arad megye jelentős termlvíz-bázissal rendelkezik, de ennek kiaknázására és a távfűtésben való hasznosítására még nem történtek konkrét lépések.

Bognár Leventével Pataky Lehel Zsolt beszélgetett az aradi távfűtés helyzetéről a Temesvári Rádió Magyar adásában. Hallgassa meg: